Dsida Jenő: Hajnali kövek
sáros kis utcán, derengés fele
félénk vággyal és nagy csenddel tele.
sárba ékelve, mindmegannyi bátor. -
Eső után van, hallgat a sikátor.
sok-sok hajnali, ázott, néma kő,
hogy valaki majd talán erre jő,
tűzhomlokából sugarat eresztve:
Huszadik Század, az új Hit, az Eszme!
sáros kis utcán, hajnalfény fele
várakozással és csenddel tele.
Izzó szemével talán énfelém int,
s talán én leszek, kit lábával érint...