Csokonai Vitéz Mihály: A magyar! Hajnal hasad
Javaidtól azt a valódi örömöt, |
Az egész hazában harsogó vivátra. |
Komor fedelére vont fekete vásznak, |
Az elmúlt időknek mostohás keze szőtt. |
Egy nyájasabb hajnal virít mosolyogva. |
Mellyel a megrögzött homályt megszaggatja. |
Hogy már a magyarok napja is kilépe, |
S megvilágosítja főldünket sugára. |
Már orcáidra süt e nyájas égi jel. |
Elibe háláló indúlatid öntsed. |
Megnyílt a napkelet bársonyos ablaka. |
Hogy még napod fényes delére találhat. |
Amilyen volt a Márs mezején eleve. |
Kik most finnyás órral néznek magyarinkra. |
Víg egünkön mutasd mosolygó orcádat. |
Elődbe koszorús fővel indúlának. |