Ady Endre: Nem csinálsz házat
Nem csinálsz házat
»...Fölálla azért Dávid király az ő lábaira, és monda: Halljátok
meg szómat, atyámfiai és én népem! Én magamban elvégeztem nagy szívem
szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék
és a mi Istenünk lábainak zsámolyt; hozzá is készítettem vala mindent,
valami szükség volna.
De az Isten engemet megszólíta, és mondá: Nem csinálsz te házat
az én nevemnek: mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár...«
Krónika I. könyve 28.
meg szómat, atyámfiai és én népem! Én magamban elvégeztem nagy szívem
szerint, hogy az Úr szövetsége ládájának nyugodalmas házat csináltatnék
és a mi Istenünk lábainak zsámolyt; hozzá is készítettem vala mindent,
valami szükség volna.
De az Isten engemet megszólíta, és mondá: Nem csinálsz te házat
az én nevemnek: mert hadakozó ember vagy, sok vért is ontottál immár...«
Krónika I. könyve 28.
Szabadulás fény-sáva olyan vékony
S a Halálig sem jutottam el,
Azután meg nincsen hajlékom
S hajlékot az Úrnak sem épitettem
És itt állok hitetlen.
S a Halálig sem jutottam el,
Azután meg nincsen hajlékom
S hajlékot az Úrnak sem épitettem
És itt állok hitetlen.
Harcaimnak emléke sem remegtet,
Tán helyettem járt itt valaki,
Aki bűnös csodákat kezdett:
Nézem és nem ismerem meg az arcom:
Ez az én híres harcom.
Tán helyettem járt itt valaki,
Aki bűnös csodákat kezdett:
Nézem és nem ismerem meg az arcom:
Ez az én híres harcom.
Csetepatáztam örökkön az Úrral
S pár zsoltárát megírtam talán
S beszélik, hogy jöttem sok újjal,
Beszélik, hogy megbántottam sok régit,
Beszélik, így beszélik.
S pár zsoltárát megírtam talán
S beszélik, hogy jöttem sok újjal,
Beszélik, hogy megbántottam sok régit,
Beszélik, így beszélik.
Nem férfi az Élet, de léha asszony
S még hogyha az Úr is int felé,
Nincs, amit lelkére aggasson
Az Úrnak s az urának sohse épit
S nem csinál semmit végig.
Óh, Élet, Asszony s előtte Halálnak,
Te rangos, ősi, nagy Félelem,
Hol van jó küszöbe a háznak,
Melyet az én Uramnak épitettem,
Magamnak épitettem?
S még hogyha az Úr is int felé,
Nincs, amit lelkére aggasson
Az Úrnak s az urának sohse épit
S nem csinál semmit végig.
Óh, Élet, Asszony s előtte Halálnak,
Te rangos, ősi, nagy Félelem,
Hol van jó küszöbe a háznak,
Melyet az én Uramnak épitettem,
Magamnak épitettem?
Ha harcért jár ez, hajh, miért harcoltam
S miért volt a kiontotta vér?
Vagy átkozott, vagy bolond voltam:
Házam nincs és idegen az én arcom:
Ez az én híres harcom.
S miért volt a kiontotta vér?
Vagy átkozott, vagy bolond voltam:
Házam nincs és idegen az én arcom:
Ez az én híres harcom.
1914
