Béllye, magyar-német falu, Baranya vármegyében, Eszéktől 1 órányira a Moravicza vize mellett, 542 kath., 6 evang., 625 ref., lakossal, kath. és ref. anyaszentegyházzal. Utczái egyenesek; házai csinosak; ékesitik az Eugen herczegtől épitett fellegvár, s más urasági épületek. Lakosai földmivelésből, marhatartásból, halászatból, kézmüvességből élnek: fejes káposztájok hires. Szép és nagy erdő. Ezen helység feje egy 15 négyzet mfdre terjedő nagy uradalomnak, mellyet ezelőtt Albert királyi herczeg, most pedig Károly austriai főherczeg örökösei birnak. Az egész 6 kerületre osztatik. Az elsőhöz tartoznak: Béllye, Kopács, Darócz, Eugeniusfalva, Laskafalu helységek, a mitvári és kohári pusztákkal s vendégfogadókkal. A másodikhoz: Vörösmarthi, Keő-, és Herczeg-Szőlős, Sepse, Czuza, Batina. A harmadikhoz: Darázs, Marok, Izsép, Bodolya, Dalyok; a csibogári korcsma és vámház. 4-ikhez: Nyárad, Májs, Szabár, Udvar; 5-dikhez: Villány, Lipova, Sárok, Szent-Márton. 6-ikhoz: Baranyavár, Monostor, Lucs, Sz.-István, Bán, Kisfalu helységek; Haranya, Latjka, Henye, Gösa, Lipovicza majorságok. – Ezen uradalom szinte arról nevezetes, miről a dárdai; t. i., hogy itt véghetetlen kiterjedésü mocsárok kiszáritattak s mivelhetőkké tétettek.