Jahrbuch der k. k. Heraldischen Gesellschaft «Adler». Neue Folge. Zwölfter Band. Wien, 1902. kis 2-r., 3 lev., 186 oldal és 6 szi…
Jahrbuch der k. k. Heraldischen Gesellschaft «Adler». Neue Folge. Zwölfter Band. Wien, 1902. kis 2-r., 3 lev., 186 oldal és 6 szines tábla.
Az idei Jahrbuch-nak közel felét az ismert genealogusnak, Doerr Ágostonnak nagy kútfői becscsel biró dolgozata foglalja el: kivonat a bécsi cs. kir. udvari és vár-plébánia anyakönyveiből.
A bejegyzések 1619-el kezdődnek, azonban a régibb időkre nézve meglehetősen hézagosak. Egy része az eredeti matrikuláknak elveszett s csak pontatlan másolatban van meg. Minő foku ez a pontatlanság, jellemzi egy a szerző által kiemelt példa, Mária Terézia királynő halálának bejegyzése, a melynél a bevezetést végező udvari káplán elvétette a hónapot, október 29-ekét irva november 29. helyett.
A szerző fölöslegesnek vélte közleményébe az uralkodóház tagjaira vonatkozó adatokat fölvenni, csupán a nemességre terjeszkedik ki, adva a bejegyzéseket ugyanazon rendben, a mint az eredeti matrikulákban találhatók.
Az összeállitáshoz kimeritő névlajstrom járul, melynek segitségével hamarosan konstatálhatjuk, hogy a bécsi udvari plebánia anyakönyveiben számos magyar család neve is szerepel. A mennyire a sokszor erősen eltorzitott nevek magyar volta megállapitható volt, közöljük a bennünket érdeklőket. Ezek pedig a következők: Apponyi, Áron de Bisztra, Balassa, Bánffy, Batthyány (több bejegyzés; a legkorábbi: 1632 február 3-ikán esküdött Batthyány (Budiani) Ádám gróf Formentini Aurora-Katalinnal), Csáky (irva Czaky von Keresztszek Francziska grófnő házassága Illésházy József gróffal, 1723 április 25.) Draskovich, Drugeth (1695 január 7-ikén kereszteltetett Pálffy Miklós és Drugeth Juliánna grófnő fia, József-Károly-Ignácz-Alajos), Erdődy (Erdőd alatt is számos bejegyzés. A legkorábbi: 1638 augusztus 2-ikán kereszteltetett Erdődy Gábor gróf és neje Mária leánykája, Mária), Eszterházy (tizenhárom bejegyzés; a legkorábbi: 1694. május 24.-ikén Eszterházy Mihály gróf házassága Desana Anna-Margareta grófnővel, Desana Károly-József Rhodusi őrgróf és neje Parella Eleonora grófnő leányával), Farkas, Fekete (Galánthai gróf Fekete Ferencz-József-Ferdinánd keresztelője 1767 november 7-ikén), Forgách (a legkorábbi bejegyzés: 1648 november 22-ikén Forgách Ádám gróf esküvője Hochen-Rechperg Mária-Katalin grófnővel), Gerliczy, Hertelendy, Illésházy, Inkey, Jankovich, Keglevich, Keszthelyi Lósy (a legkorábbi bejegyzés: 1632 február 12. Lósy János-Antal esküvője Jobb Mária-Magdolnával), Majthényi, Mednyánszky, Nádasdy, Nagy, Pálffy (huszonnégy bejegyzés; a legkorábbi: 1683 márczius 12-ikén Pálffy János-Antal gróf házassága Mollart Mária-Eleonora-Katalinnal), Pallavicini, Reviczky, Serényi (Serényi gróf házassága Waldstein Mária-Francziska grófnővel 1694 április 19-ikén), Simonyi, Székely (Kilgéni), Sztáray, Teleky, Terstyánszky, Toroczkay (Torotzki néven), Török, Ürményi, Zerdahelyi, Zichy.
Rendkivül érdekes Ströhl czikke: Adalékok a badge történetéhez, angol heraldikusok müveiből. Megmagyarázza, mi a badge, a melyet normann nyelven cognoissance-nak, ismertető jelnek neveznek s rengeteg, nagyobbára kitünö ábrákkal illusztrált példában mutatja be ezen czimerszerü jelvények fejlődését a XIII. századtól a legujabb idökig. Fáradhatatlan Wertnerünk folytatja az előbbi évkönyvben megkezdett genealogiai kutatásait. Terjedelmes dolgozata öt czikkből áll; közülük a két első már nem ismeretlen olvasóink előtt. A Trencséni Máté utódai czimüt társulatunk február 27-iki ülésén olvasták fel; a dolgozat folyóiratunkban még ebben az évben meg fog jelenni; a Győrnembeli Óváriak és rokonaik czimü már a Turul 1899-edik évi folyama 120–135. lapján napvilágot látott. A harmadik czikk az 1255-ödiki magyar-osztrák békeegyezségnél szereplők genealogiai hovatartozandóságának megállapitásával foglalkozik; a negyedik a Károly-Róbert korában Csehországból beköltözött Ugodi Csenik utódait állitja össze, végre az utolsó a Herman-nemzetség hunyadmegyei ágát állapitja meg. Ez utóbbiban szerző bebizonyitja, hogy a ma is élő Felpestesi és Vizszentgyörgyi Makray-család a Herman-nemzetség hajtása.
A kötet utolsó darabja: Európai orosz czimertekercs, ismét Ströhl tollából folyt s az előző évkönyvben megjelent ázsiai orosz czimertekercs cz. dolgozat folytatása. Ez a közlemény Oroszország európai felének kormányzósági czimereit mutatja be szóban és képben. Konstatálnunk kell, hogy ezek a czimerek sokkal csinosabbak, a heraldikai szabályoknak és izlésnek minden tekintetben inkább megfelelők, mint az ázsiai-oroszországiak voltak.
Varjú.
