32. Tomaj nb. (III) Dénes.
32. Tomaj nb. (III) Dénes.
1235–1240.
Dénes fia; 1222-től 1224-ig lovászmester; 1224-től 1231-ig tárnokmester és szolnoki főispán; 1231-től 1235-ig nem találjuk őt az országnagyok sorában, mig nem 1235-ben még II. András nádoraként felbukkan. IV. Béla megerősitette őt a nádorságban, melyet a tatároknak 1241-ben történt betöréseig tartott; a mellett még (1236) bihari és szolnoki főispán is volt.* A tatárjáráskor 114kifejtett müködése eléggé ismeretes, 1241 után elvész a nyoma s igy joggal feltételezhető, hogy a tatárok csapásai alatt kilehelte életét. IV. Béla 1243-ban* róla mint «quondam palatinus»-ról szól. Utódjairól – a Losoncziakról és a losonczi Bánfiakról – a Turul I. évf. 23–25. lapjain van szó. Itt azonban ki kell emelnem, hogy az ott nevezett fiain kivül még egyéb fiai is voltak, kik – úgy mint atyjuk fivére Privart – családokat alapitottak. (A nemzedékrendi táblát lásd «A magyar nemzetségek» czimü müvem II. kötetének 374. lapján.)
3 Fejér, Cod. Dipl. IV/II. k. 27., 59., 96. III. II. ;
IV/III. k. 252., 552. II.; Hazai okmtár, VI. k. 30. l.; Knauz, I. k. 164., 317., 324. ll. ; Wenzel, Il. k. 53., 56.,
70., 109. II.; VI. k. 568. l. VIl. k. 77., 81. II. ; XI. k. 309. l.
1 Fejér, Cod. Dipl. IV/I. k. 274. l.
