Nevének változatai: 1391-ben Mathe. 1439-ben Mathee. 1455-ben Mathefalwa. 1551-ben Mathe. 1622-ben S.-Mathe és Szent-Mathe. 1700-ban Szász-Mate. 1830-ban Máté, németül Mathesdorf, oláhul Matyéj.
Nevét valószinüleg ily nevű alapitója vagy Máté evangelista tiszteletére szentelt templomáról kapta. Szász előneve újabb keletü, szász lakosai után.
Magas hegyek alatt délről északnak nyiló völgyben fekszik, keresztül foly rajta azon patak, mely Apanagyfalunál egyesül a Melles-patakával. Deéstől 51·1 kilométernyire a kékesi járásban.
Első megnevezett birtokosa 1391-ben János, ki bizonyosan a Sombori nemzetség tagja volt.
1393-ban Sombori János fia Mihály és Drági Jakab fia János 145Máté-birtok három részét, mint őket illetőt s melyeket eddig mások jogtalanul birtak, ezen három részt elfoglalják s abba magukat beigtatják.
1428-ban Mátéi Miklós és György.
1431-ben birtokosok: Róth Miklós és János, továbbá Mátéi Lukács és Gergely.
1438-ban Mátéi Miklós fia Máté.
1439-ben Mátéi György, Miklós és János emlittetnek.
1454-ben Drági László fia István, valamint Drági Jakab és Osváth három itteni telküket Mátéi Miklósnak vetik zálogba.
1455-ben Mátéi fia Miklós emlittetik.
1459-ben Mátéi György fia Gál.
1461-ben Mathei István, Gál és Mátyás.
1461-ben Matei Miklós és Márk emlittetnek.
1470-ben Orsolya, Mátéi Máté Miklós özvegye Gyekei Kernesz Benedekné itteni részét férjének veti zálogba.
1475-ben néhai Mátéi Jánosnak itteni részén, azaz Máté felén, gyermekei: Ilona Harii Erdélyi Andrásné, Mátéi István és Angléta megosztoztak.
1476-ban Ilonát Szentgyörgyi Erdélyi Andrásnak, néhai Mátéi János leányát, atyja s nagybátyja Mátéi Miklós itteni részeinek felébe igtatják.
1487-ben néh. Drági István fia márk itteni részét Iklódi Deési Péternek s fiának Imrének s Mutnoki Balázsnak adja cserébe ezeknek temesmegyei birtokaiért.
1490-ben Mátéi János és Miklós emlittetik.
1491-ben Máté egyik felének birtokosai: néh. Mátéi János gyermekei: Ilona Erdélyi András özvegye, Mátéi István és Angléta.
1492-ben Brigitta Mezőszengyeli Jánosné itteni részét, mely Ősi Jankafi Lőrincznél volt zálogban, tőle visszaváltja.
1492-ben Drági Zsigmond s fiai Zsigmond és Márton, Sombori Péter fiai Péter és Benedek s néh. Drági István fia Márk e birtok negyedrészét Anglétának, Drági Tamás özvegyének, illetőleg Almási 146Mihály nejének s leányának Klárának köteles részük fejében átengedik, fenntartván jogukat annak magukhoz váltására.
1492-ben Drági István fia Márk s fiai: János, Péter és Mihály itteni részüket Sombori Péternek vetik zálogba.
1492-ben Klára Drági Tamásnak Anglétától született leánya kolostorba vonulván, az őt megillető ittei részről anyja s ennek férje Almási Mihály javára lemond.
1493-ban Szengyeli János özvegye Brigitta hitbérét itteni részből kikapta Csegedi Istvántól.
1493-ban Máténak negyedrésze Drági Kelemenné volt, s mivel a Drágiak összes birtokaikat Zsombori Péternek vetették volt zálogba, most megengedték neki, hogy e negyedrészt is magához válthassa.
1493-ban Drági Klára szándékáról lemondván, Siroki Mátyáshoz ment nőül s itteni részét férjének veti zálogba.
1494-ben Csegedi István neje Anna Szengyeli János leánya itteni részét Mezőszengyeli Mihálynak veti zálogba, a ki viszont ezen rész felét János tordai papnak zálogositja el.
1498-ban Ulászló király Sombori Pétert itteni részének birtokában megerősiti.
1503-ban Brassai Salamon fia Szász János, fia Miklós, fia Mihály, fia Miklós, fia János, fia Gergely, fia Sombori Péter magát Brassai Salamon fia Szász Jakab, fia János, fia László, fia Osvát, fia Tamás fiának néhai Kelemennek itteni részébe beigtattatni akarta, de Drági Márton ellentmondott.
1505-ben Mátéi István fia András itteni részét anyjának, most Décsei János nejének és fiainak Décsei Gergelynek és Ferencznek veti zálogba hitbére fejében.
1510-ban Kémeri Elek és Zútori Siroki Mátyás özvegye Zsófia itteni részüket Sombori Péter gondozására bizzák.
1511-ben Ulászló király Mátéi István fia Andrásnak magvaszakadtával itteni részét, a mely most Hari Erdélyi András fia Péter kezén van, Bethleni Balázsnak s nővérének Katalinnak s ennek férjének Szilvási Kristófnak adományozta oda. 1514-ben pedig abba való igtatásukat elrendelte.
1512-ben néh. Siroki Mátyásnak Drági Tamás leányától Klárától származó gyermekei Siroki Ambrus és Orsolya Kémeri Elekné azon 147részt, melyet nagyanyjuk Angléta és anyjuk Klára nagyatyjuk itteni részéből kaptak, Drági Mártonnak visszaeresztik.
1523-ban Kajtor Máté és Peczken Menyhért s nővére Ilona Szentkirályi Demeterné 3 itteni jtelkét (Rebagon, Obol, Hencz) Hari Erdélyi Péternek adja cserébe.
1529-ben János király Hari Erdélyi Péter itteni részét, magvaszakadtával Almádi Bálintnak, vécsi várnagynak adományozza, de az igtatásnál 1530-ban Kendi Ferencz, sombori Lázár és Tomori István, valamint Hari János ellentmondtak. Ugyanakkor Almádi Bálint János királyt ezen résznek eladományozásától, Tomori Istvánt pedig annak elfogadásától tiltja.
1530-ban János király néh. Hari Erdélyi Péternek itteni részét Botai Benedeknek és Tomori Lajosnak adományozta oda, de az igtatásnak Kendy Ferencz ellentmondott.
1532-ben János király Hari Erdélyi Péternek itteni részét Kendy Ferencznek adományozta oda, a ki abba ellentmondás nélkül beigtattatik.
1535-ben Ferdinánd király néh. Hari Erdélyi Péternek itteni részét Vásárhelyi Gergelynek adományozza.
1535-ben Csegedy Antal és Szengyeli Miklós itteni részüket Kendy Ferencznek eladják.
1535-ben János király Kendy Ferenczet, Mihályt és Antalt itteni részükben megerősiti.
1545-ben Ferdinánd király néhai Erdélyi Péternek itteni részét Bethleni Eleknek adományozta.
1546-ban Szilvási Márton Kendy Ferenczet itteni részének elidegenitésétől tiltja.
1551-ben Ferdinánt király Kendy Ferenczet és fiát Jánost itteni birtokában, melyet Erdélyi Péter magvaszakadása folytán János királytól kapott, megtartani igéri.
1576-ban birtokosai ifj. Kendy Ferencz és Wesselényi Ferencz.
1585-ben néh. Sombori id. Péter fia Péter fia László azon 1492-ik évi néh. Drági Tamás özvegye s leánya részére történt záloglevél alapján e birtok negyedrészét, mely most néh. Kendy Ferencz fiainak János, Ferencz és Jakabnak kezén van, magához váltani akarja.
1587-ben Kendy Sándor az 1576-ik évi Békés-felkelésben hűtlenségbe 148esett Kendy Ferencznek és Farkasnak itteni részét magának adományban megszerezvén, azt most a kegyelmet nyert Kendy Ferencznek átengedi, úgyszintén azon részt is, a melyet néh. Kendy János magvaszakadtával abafáji Gyulai Pál kapott adományban, de Kendy Sándornak átengedett, ő ezt is azon Kendy Ferencznek általadja, kikötvén, hogy magvaszakadása esetére mindez Kendy Sándorra szálljon vissza.
1592-ben Kendy Ferencz ebbe be is igtattatott.
1615-ben Bethlen Gábor Haller Istvánt s nejét néh. Kendy Ferencz leányát juditot egész Máté birtokában nemesi udvarházzal együtt megerősiti.
1625-ben birtokosa Haller István.
1637-ben Rákóczy György Haller Istvánt e birtokában megerősiti.
1694-ben birtokosa Haller János.
1702-ben birtokosa br. Haller István, Fejérvári Mihály.
1715-ben néh. Haller István fiának Lászlónak jut Máté, kitől az fiára Pálra szállott.
1723-ban birtokosa br. Kemény Simon.
1770-ben birja gr. Haller Pál.
1786-ban birtokosa gr. Haller Pál, van neki itt 47 jobbágya.
1809-ben birtokosai: gr. Kendeffy Ádámnak van 20, gr. Haller Józsefnek 2 telke.
1820-ban birtokosai: gr. Haller József s gr. Kendeffy Ádám.
1863-ban gr. Haller Ferencz úrrbéri kárpótlásban részesült.
1866-ban az itt összeírt 123 füst közül 3 nemesi füst volt.
Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Haller Ferencz (Bécsből), Farkas Károly, Nagy Mihály, Fodor Dániel, Novák Gergely és János, Barta Gergely és 2 Bota családbeli.
Jelenlegi birtokosai (1898): Lázár Árpád és János 795 h. Vétel gr. Haller Ferencztől.
E község és lakosai a szászok voltak, kik 1661–63 közt a Kemény János fejedelemsége idején a török, tatár csordák rablásainak és gyilkolásainak eshettek áldozatul, s ezt azzal bizonyitják, hogy a templom körül egy méter mélységben a föld alatt tömötten, egymásra hányva emberi csontok találtattak, de az is megtörténhetett, hogy szász 149lakosai idő folytán magyarokká lettek s a templom mellett talált csontok az egykor odatemetett vagy a templom alatt volt temetkező helyről ásattak ide, hogy az itt lakó valamelyik családnak, valószinüleg a Kendy vagy Hallereknek temetkező helyül szolgáljon.
Az emlitett névkönyv szerint a mostani ev. ref. magyar lakosságát Darlacz vidékéről a gr. Haller család telepitette 1702 tájt, kik csak ez időben lettek volna birtokosai, holott a Kendy Ferencz Judit leánya révén Haller István birta már 1615-ben s ezen birtokukat a Hallerek az ujabb ideig megtartották.
Az oláhság a mult század második felében kezd nagyobb mértékben ide beszármazni telepités által.
Jelenlegi lakossága földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozik. Lakóházuk s gazdasági épületeik rakófa- és paticsoldaluak.
1865-ben november havában Dobokavármegye alsó kerülete itt választotta meg a kolozsvári országgyülésre követnek Vajda Lászlót s a következő évben is itt volt a választás székhelye.
1622 január 18-án az összeíró dekán jó egyházközségnek írja. Vagyona egy ezüst pohár és tányér, melyet Heiszler Pitter Hennick Mate és Jorig 35 frton eladtak, úgyszintén 2 harangját is 63 frton, van egy puszta szőlője a templom mellett. A nagy részen egy két szekrére való rétje, puszta szőlője, papi erdő, káposztás kert, több szántója.
A pap fizetése 24 cseber must, sajtok, beszterczei köböl rozs, melyből az iskolamesternek 3 vékát ad a pap, 10 véka vetést tesznek, betakaritják, s mindne 2 gazda egy szekér fát, ezen kivül minden egyes gazda ad 4 cseber mustot, ellátja ezért az oltárt borral. Az esketés díja egy veder bor, a mátkaságért 3 denár, egy kenyér és két kalács. Keresztelésért 3 denár, a szegények fizetnek egy kenyeret, ez a rektort illeti. A nagyok temetéseért 12 denár, két kenyér, a kisebbekért 8 denár s egy kenyér. A kenyerek harmada a mesteré. Tartozik egy évben hiveit megvendégelni. A rektor fizetése minden egyestől 4 véka búza, rozs s egy kenyér s a fa harmada. Papjának járt a quarta és kis dézma.
Temploma kő, állitólag 1660-ban épült, a szószékkel szemben levő ív falában ezen felívárs olvasható: „Deo maximo manib. que sacrorum Barbara Antonii filia gentis Homonneae, decus Francisci Kendii magnanimi herois uxor, Volfgangii et Francisci filiorum mater Svavis: 150castiatis, pietatis, pudiciciae ornamentum hoc conditus fumulo, vixit obiit anno M D C LX. Mense Mai die sexto. Filii Maesti M. Paris P.”
A templom szentélye boltíves, a többi menyegzetes, ez utóbbi felirata: Az nemzetes és tekintetes Hallerköi Haller István uram ő nagysága házastársa Bucsi Sára asszony őnagysága épittette, zsendelyeztette és menyeztette (az évszám és utolsó szavak olvashatatlanok). Továbbá „1725. Die 3. Jun. Méltóságos gr. Teleki József uram kedves hitestársával méltóságos gr. Bethlen Kata asszonyságával együtt zsendelyeztette és menyeztette e szent templomot isten dicsőségére kegyes indulatjokból, magok mesterembereivel zagoni Asztalos Jánossal és Mátéi Biró Andrással.” A harmadik tábla felirata olvashatatlan.
Nagy Mihály pap 32 hektoliter törökbúza ajándékával a szegényebb sorsúak részére alapját vetette meg a kepemegváltásnak. 1890-ben az egyház vagyona: 36 hold 1091 öl, 667 frt és 3 havi őszi korcsmajog. Van több úrasztali készlete. 1863-ban úrbéri kárpótlásban részesült.
1898-ban ev. ref. anyaegyházközség. Leányegyházak: Aranyos-Móricz 20, Szász-Ujfalu 20 lélekkel. Lelkek száma 195 fi, 228 nő, együtt 423.
Papjai: Járai György 1725. Kassai Zsigmond 1750. Szentsimoni 1757. Szász Lőrincz 1791-től esperes. Bartha Sándor 1813-tól. Barta Gergely 1844-től. Nagy Mihály 1862-től. Solymosi Miklós 1896-ban.
Felekezeti iskolája 1622-ben fennállott, jelenleg állami segélylyel tart iskolát.
A gör. kath. egyház fatemploma 1730-ban szenteltetett föl a szent archangyalok tiszteletére. Van papja. Anyakönyve 1825 óta. 1813-ban emlittetik oláh deákja, iskolája 1848-ban meg volt, jelenleg Szász-Móriczczal közösen tartja fenn.
Róm. kath. lakosai az apanagyfalusi egyházközséghez tartoznak.
Éghajlata mérsékelt, szelektől hegyek által védve, csak éjszakról van kitéve a szélnek.
1721-ben határa két fordulós, földje a patak mellett fekete, trágya nélkül is termő, de kötött, a hegyek oldalain félig fekete, sárgás és terméketlen, jobbára nyugatnak és keletnek fekszik, tisztán termi az őszi és vegyes búzát. Tüzelésre való fás erdeje van, hadi úton gyakran dolgoznak, őrlésre és piacra Beszterczére járnak, melytől 3 mértföldnyire fekszik.
151Mivelés alatt levő szántója 174 köbölnyi. Elvetettek ez évben 33 köb. őszi, 10 köb. tavaszi gabonát s termett 288 kal. búza, rozs, 89 kal. árpa, zab, 40 kal. kender és van 3 véka tengeri vetésük; borsó, lencse 1 véka, 28 szekér szénája termett, 22 kapásra való szőlője 79 veder bort adott; vagyona 62 frt, adóssága 9 frt.
Van 50 ökör, 31 tehén, 8 bornyu, 1 ló, 53 juh, 9 méhköpű, 37 sertés.
1821-ben határa első osztályú.
1837-ben e derék falu földje jó, legelője tágas, szőlője, erdeje igen jó.
Jelenleg határa termékeny, sok marhát, juhot tenyésztenek. Gyümölcse: beszterczei szilva s nyári édes alma. Itatója a Csurgó patak, mely a községen foly át. 1887-ben postahivatal állittatott.
Határhelyek: 1864-ben Nagyrét, részei: Kisrét, Kenderföldek, Udvari rét, Községi rét, Sás nyilak, Papi rét, Kengyelrét, Málé nyilak. Válye luj Trifán: Ujfalusi pogyerej, Kopacsel, Teucz, Oltoványok, a jó bortermő szöllő, Pojána, Domnyászke, Poján, részei: A délő, Sztanyistya, Borzlyukak, Poján, Poján teteje, Silimon kútja. Kiserdő, részei: Kenderföldek, Sztina árka, Ovestiyn. Gyérerdő. A völgy, részei: Koltova, Hinsz, Kocsorva (szőlőhegy). Bongord, urasági tölgyes erdő. Bongord, szántók és kaszálók, részei: Móricz pogyerej, Dosz, a Keresztnél. Irtványok, részei: Diófa, Gödre, Styibje. Gödrök részei: Tulsógödrök, Szeretuze, Gyeluisora.
Lakossága: 1700-ban 39 jobbágy lakosa s az egész községben ugyanennyi ház.
1704-ben 8 jobbágy, 14 zsellér lakosa van s az egész községben 23 lakóház, melyből egy kő.
1721-ben 5 jobbágy, 10 zsellér, 7 kóborló lakosa van, ez utóbbiak kivételével 16 házastelken laknak, el van pusztulva 6 ház.
1750-ben 17 jobbágy 16 házastelken, 29 zsellér 26 házastelken, 4 szegény 4 házban s 2 ily özvegy 2 házban s 5 kóborló lakosa.
1830-ban 483 ev. ref. és gör. kath. lakossal.
1837-ben lelkek száma 456, a házaké 75.
1857-ben Máté lakossága 658, ebből 239 gör. kath., 4 evang. luth., 413 evang. helvét, 2 zsidó. Házak száma 118.
1521886-ban 719, melyből 45 róm. kath., 284 gör. kath., 384 helvét hitü, 6 zsidó.
1891-ben lakossága 725, ebből róm. kath. 30, gör. kath. 265, ev. ref. 400, lutheranus 4, izraelita 26.
Adója: 1721-ben 250 frt. 1898-ban 1870 frt 93 kr.