Nevének változatai: 1362-ben Arpasthou. 1615-ben Arpásto
Első nevét az itt különösen termeszteni kezdett árpától, utónevét a hely fekvésé-ből magyarázható tavas voltától kapta. 1269. évi határjárása szerint a faluhelyet: „aqua palosa”-nak írják, a mi megfelel tó utónevének.
69Először emlittetik: 1362-ben Arpasthou néven.
A Nagy-Szamos balpartján fekszik, keletről nyugatra hajló irányban, északon a décsei hegyek tövében, Deéstől 19·6 kilométerre. Tartozik a bethleni szolgabírói járáshoz. Keresztül foly rajta a décsei hegyekből eredő patak, mely nagy esőzés idején hirtelen áradásaival a községet veszélyezteti.
Árpástó eleinte bizonyosan Décse határához tartozott, mert annak 1269-ik évi határjárása szerint Décse akkor a Szamosig terjedt s a falu helye „aqua palosa”-nak iratik, csak később vált ki abból önálló községgé s első birtokosai Décse urai, az Apaffyak és Bethlenek voltak. Alapítása már a XIV. század elején történhetett, mert ekkor Árpástót Tamás erdélyi vajda a csicsói királyi várhoz csatolta, míg végre Lajos király 1362-ben azt régi birtokosainak, névszerint Bethleni Jakab fiainak Jakab és Andrásnak, valamint Gergelynek és Apának János fiainak, a ki azon Jakabnak volt fia, továbbá Jánosnak a Gergely vagy Gegus fiának visszaadta.
1407-ben midőn Bálványos várát a Szántói Laczkfiaknak (Dávid és Jakab) a vár tartozékát nekik igtatni akarták, de annak ellentmondtak Bethleni Gergely fiai János és György s Apafi Péter fia Miklós.
Daczára ennek, Árpástónak sokat kellett szenvednie Bálványosvár új uraitól, kik azt elfoglalván, a jobbágyokat megadóztatták, kifosztották, szóval sok kárt okoztak, a mi az ennek folytán 1410-ben keletkezett perből kitűnik.
1435-ben a Bethlen János fiai Miklós, Gergely és Antal a birtokukban levő Árpástó felét három részre osztják.
1447-ben nagy falusi Apa fia Miklós végrendelkezik felette.
1468-ban Mátyás király az Apaffy Mihálytól hűtlenség czimén a múlt évben elkobzott ezen falu felét neki visszaadja.
1482-ben birtokosa Bethleni Gergely (egyik jobbágya Varga Lukács), ő birja 1485-ben is midőn itteni jobbágyait a püspök b.-vári jobbágyai a vadászattól eltiltották s birtokaiból foglaltak, a mi ellen panaszt emel.
1492-ben Árpástó is mint Bálványos-vár tartozéka emlittetik.
1493-ban Bethleni Bernát itteni részét testvérének Bethleni Miklósnak eladja.
701496-ban László király e községet a Bethlen családnak új adomány czimén adományozza.
1499-ben Arpástói Orbán emlittetik mint idevaló birtokos.
1501-ben Bethleni Miklós, Bethleni Gergely fiának Eleknek árpástói részét, melyet ennek atyjától birt zálogban, most visszaereszti Eleknek.
1503-ban Bethleni Miklóst és fiát Vitálist és Jánost királyi új adomány czimén itteni részükbe beigtatják.
1511-ben egy összeírás szerint Árpástónak egy részét Bethlen Miklós fiai János és Farkas birják.
1534-ben néh. Apaffy Miklós özvegye Monostori Katalin s fia Gergely, ugyanazon Miklós fiát Farkast, néh, Apaffy Miklós itteni részének elidegenítésétől eltiltják.
1535-ben Jankán Lázár a neki János királytól Apaffy Miklós hűtlensége miatt adományozott részt Apaffy Miklós fiainak Gergely, György, László, Miklós és Farkasnak bizonyos összegért visszaereszti.
1544-ben Bethlen Farkas szolgájának és hívének Pesti Bornemisza Ferencinek vitézsége érdemeiért itteni részének felét adományozza.
1550-ben Árpástói Bornemisza Ferencz egyik birtokosa.
1552-ben Bethleni János fia Gergely fia Balázs fia Gergely és Bethleni azon János fia Gergely fia Elek fiai György és Mihály e birtok negyedrészét Patócsy Miklósnak Bethleni János fia Miklós fia Antal fia Márk fia Miklós leányától Erzsébettől származó fiainak: Patócsy Ferencz, Miklós és Boldizsárnak, Gáspár, Lajos és Jánosnak adják oda.
1560-ban Apaffy László azon két jobbágyot, kiket apja Lénárd s ennek testvérei: Ferencz és Miklós Nagy Jánosnak vetettek zálogba, énnek unokája Nagy Máté magvaszakadtával apanagyfalvi Sárkány Tamástól visszaváltotta.
1566-ban egyik birtokosa Apaffy István, jobbágya; Vajda Gáspár, Patochy (Patócsy) Gáspárné jobbágya: Jáko Balázs, Apaffy Ferenczé: Márton Miklós.
1566-ban néhai Apaffy Gáspár özvegyét Károlyi Klárát, mivel férje itteni részét pusztítja, Apaffy Gergely főudvarnok és tanácsos, úgyszintén Apaffy István és Ferencz a kir. tábla elé idéztetik.
1568-ban Szabadkai Kis Amtarusné Apaffy Erzsébet és Apaffy Druzsi Károlyi Lászlóné a kir. tábla előtt megnyerték Apaffy Gergelyt, 71Istvánt, Imrét és Ferenczet, kik a fiat illetőkből leánynegyedet s a leányt illetőkből pedig illető részt nem akarták kiadni.
1568-ban néh. Apaffy Farkas fiai: Gergely, István, Imre és András, valamint néh. Apaffy Miklós fia Ferencz itteni részükbe új adomány czimén beigtattatnak.
1576-ban Bethlen János felhatalmazza Báthory Kristóf erdélyi vajdát, hogy itteni s általa elzálogosított részét magához válthassa s a kiváltásig birhassa vagy helyette akkora és annyi érő birtokot ad Székelyföldön vagy a buni házához, a mekkorát e megyében neki átadott.
1576-ban Báthory István fejedelem az iránta hűtlen Békés-párti Patócsy György és János itteni részét Báthory Kristófnak adományozta. 1577-ben be is igtatják. Más két birtokos Apaffy István, Károlyi Klára özv. Bethlen Györgyné, jobbágyaik: Vajda Gáspár, Móricz Jakab.
1578-ban Apaffy István és fia László Bethlen Jánost itteni részének elidegenítésétől tiltja.
1584-ben néhai Bethlen Gergely fia György és János s néhai Bethlen György fiai: Miklós, Ferencz és Mihály magvaszakadásuk esetére az Apaffyakat teszik itteni részük örökösévé.
1584-ben e Bethlenek tiltakoznak az ellen, hogy itteni részük Bánffy Farkas kezén van.
1585-ben Báthory Zsigmond Cserényi Mártont és fiait: Lászlót, Gábort és Istvánt itteni részükben nemesi udvarházzal, melyet Bornemisza résznek neveznek és az ő birtokukba Pesti Bornemissza Ferencz fiai: János és András után csere útján szállott, megerősíti, kik abba be is igtattatnak. A többi birtokosok Apaffy István s Apaffy Lénárd özvegye Bánffy Anna. (Annak Sós Pál, ennek Fekete Jakab, Orbán Gellért udvari emberei emlittetnek.)
1586-ban Bánffy Anna Apaffy Lénárdné és leánya Erzsébet Apaffy Miklóssal per közben úgy egyeztek ki, hogy lehető kihaltával annak itteni része Miklósra szálljon, melyet a fejedelem is megerősített 1589-ben.
1588-ban birtokosok Cserényi Márton, a fejedelem, Henke Eufrosina Horváth Boldizsárné, Károlyi Klára Bethlen György özvegye.
1589-ben Báthory Zsigmond néh. Mikeházi Horváth Boldizsár itteni csak fiakat illető részét annak leányainak Erzsébetnek Szilvási Péternének s Katalinnak adományozza. Ugyanekkor Báthory Zsigmond itteni Bethlen várához tartozó részét Báthory András bibornoknak adományozza.
721590-ben buni Bethlen Farkas a János fia itteni részének kiválthatási jogát sógora Károlyi István, a fejedelem udvari gyalogkapitányára ruházza.
1593-ban Búzai Bornemisza Zsigmond feleségével Horváth Katával elcseréli ennek két itteni jobbágyát az ő búzai öt jobbágyával.
1595-ben birtokosai Apaffy Miklós, Vitéz Ferenczné Bánffy Katalin, Bánffy Ferencz és Apaffy Lénárd leánya Erzsébet.
1596-ban Vitéz Ferencz, Apaffy Miklós és István.
1599-ben Légeni Szilvási Péter vallja, hogy itteni részét néhai Bornemisza Zsigmondnak adta cserébe.
1601-ben Tahy István itteni Kákóczy Zsigmondtól nyert részét nejére Kendi Zsuzsannára hagyja.
1601-ben Bethlen Farkas itteni részét Mindszenti Benedeknek adja cserébe, sőt a most Bánffy Ferencznél zálogban lévő részét is, ha kiváltaná, neki adni igéri.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Bornemisza Boldizsárnak Patócsy Annától való fiát Zsigmondot, valamint néh. Bánffy Boldizsárnak Patócsy Erzsébettől való leányait Margitot Allya Farkasnét, Annát Mindszenti Benedeknét, Zsuzsannát Bethlen Gergelynét, Juditot Szikszay Györgynét és Borbálát Huszár Istvánnét itteni részükben megerősíti. Ugyanekkor anyai jogon egy részt Kendi Ferencz is birt itten.
1608-ban Horváth Katalin itteni atyai részét második férjére giróthi Indaly Jánosra hagyja, ha azonban magtalanul halna el, akkor Tonna György és Miklós gyermekeire és Indaly Benedekre mint férje testvérére szálljon.
1612-ben Apaffy Gergely egyik birtokos, kinek itteni jobbágyai közül Jó István és Balázs emlittetnek. Másik birtokosa Horváth György, kinek itteni embere Sikó Pál.
1615-ben Szigethi Szigethy István (Jó, Czikó családok) szeszarmai lakos egyik birtokosa.
1615-ben Bánffy Ferencz itteni egy jobbágy s több más puszta telkét Dési Bartha Ágostonnak veti zálogba.
1618 és 19-ben árpástói id. Torma György és Szigethy birnak itt.
1618-ban Vesselényi Boldizsár és Apaffy György itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy-egy gyalogpuskást Gergely Lászlót és Vajda Gergelyt állitják ki.
731624-ben Somkereki Erdélyi István itteni részét Apaffy György leányának Erzsébetnek adományozza.
1624-ben Bánffy János özvegye Lónyai Fruzsina s gyermeke Zsigmond és Kristóf felhatalmazzák Toldalagi János királyi főügyészt, hogy itteni birtokukat, melyek a Bánffy Gáboréi voltak s a melyet ennek fia István tékozolt el, kiválthassa s magának zálogba tarthassa.
1632-ben itteni birtokosok Spáczai Mihály és Torma János.
1646-ban Apaffy Istvánnak itteni része t. i. 19 népes és 13 puszta telke, mert szakácsának István mesternek füleit levágta, elkoboztatott, ellenmondása ellenére Bethlen Ferenczet igtatták birtokába, de 1651-ben kegyelmet kapván, abba visszaigtattatott. Ugyanezen évben birtokosai Keresdi Bethlen Ferencz és Kis-Redai Redai János.
1647-ben Rákóczy György a hűtlenségbe esett apanagyfalusi Apaffy István részét, ki az isten és haza törvényei szerint magát távoltartotta a magyarországi hadviseléstől, ezt Keresdi Bethlen Ferencznek Alsó-Fejérmegye főispánja és fejedelmi táblabirájának s neje Kemény Katának adományozza azon hűségéért, melyet a haza érdekében a két éves magyarországi háborúban kimutatott.
1655-ben Bethlen Ferencz árvái.
1658-ban Apaffy Istvánnak itt 10, Keresdi Bethlen Ferencz özvegyének 2, Mindszenti Gábor özvegyének 2, Majthényi Andrásnak 5 adófizető jobbágya volt, birtokosa még 1658-ban Ábrahámfalvi Ugron Mihály.
1660-ban Keresdi Bethlen Farkas, Siményfalvi Székely Zsigmond.
1662-ben itteni nemes a Kovács család, Szalánczi István és Bethlen Ferenczné Kemény Kata.
1666-ban birtokosai Deési Bácsi János, Keresdi Bethlen Farkas, Elek és Gergely.
1667-ben Apaffy Mihály és neje Bornemisza Anna, kihalásuk esetére örököseikül a Bethlen családot t. i. Búni Bethlen Jánost, fiait Miklóst, Pált és Sámuelt és Keresdi Bethlen Farkast, Gergelyt és Eleket teszik.
1670-ben Érszentkirályi Szodorai Zsigmond, idevaló nemes Kovács és Székely Mihály s István, Kemény Kata Keresdi Bethlen Ferenczné.
741672-ben a bethleni uradalomhoz tartozó részben volt 20 jobbágy 19 fiúval, 7 oláh zsellér és 18 puszta házhely.
1674 körül egyik birtokos giróthi Torma János fia Benedek, leánya Kata bójai Kovács Mátyásné fia 1744-ben Kovács Mátyás. Torma másik leánya; Kata első férje Rósa György fia Márton, kinek neje Erdélyi Anna második férje Horváth János.
1676-ban itt lakó nemes családok: Székely, Rósa, Torma és Horváth.
1678-ban a hűtlenségbe esett Béldi Pál itteni része t. i. 1 népes és 1 pusztatelke elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta. Idevaló nemes Szodorai Zsigmond. 1681-ben egyik birtokosa Szodorai Zsigmond, Gellért Miklósné, Kibedi Capito Erzsok, Szodorai Miklós. Ugyanez évben Bánffy Dénesné Bornemisza Kata és fia György itteni telkét Szodorai Zsigmondné Horváth Juditnak adta cserébe apahidai telkéért.
1686-ban Ajtoni Katalin Rhédey Istvánné és Ajtoni Anna Bánffy Boldizsárné óvást tesznek az ellen, hogy Szikszay György s neje Balásfy Erzsébet itteni részüket Vay Mihálynak eladták.
1694-ben birtokosai: Bánffy György és Bethlen László és 1695-ben Kemény Kata.
1701 körül Veér Klára Lányi Samuné, valószinüleg Veér Gáspár és Ördög Anna unokája Ördög István jogán, ki itteni és bethleni részét cserébe adta Váradi Balog Zsigmondné Kénosi Annának s e mellett Giróthi Torma részt keresett.
1701-ben Torma Éva Balog Györgyné és Márta Zemper Jánosné, Kata Kovács Mátyásné.
1702-ben birtokosai érszentkirályi Szikszay György és neje Balásfy Erzsébet, Szodorai György, özv. Széki Sándorné és Balogh Gábor. Egy telkes nemesek: a Rósa, Kovács, Székely, Szász, Mezey, Dobai családok.
1715-ben gr. Bánffy György kormányzó Cziriai István deák és neje Demeter Anna által itten birt két jobbágytelkére, melyet ezek Solymosi Ferencznek adtak, a beigtatást elrendeli.
1716-ban birtokosai: Keczeli, Nagy, Rósa, Pávai, Mézes és Szász családbeliek.
1724-ben birtokosai: Kénosi Zsigmond, neje Szodorai Borbála után, váradi Balogh Zsigmond, mint azon Szikszay Györgyné: Balásffy Erzsébet 75nővérének Annának: váradi Balogh Péternének fia, valamint neje Kénosi Anna után Keczeli Mihály.
1731-ben birtokosai: Szodorai Anna, Körösi Zsigmond, Nagy Mihály és Bagi Györgyné.
1738-ban itteni birtokosok: gr. Bethlen László utódai és marosnémeti Visky Mihály.
1744-ben birtokosai: gróf Kornis Ferencz; gróf Bethlen László örökösei; Petrichevich Horváth Ferencz és Kozma, Szodorai Anna: Kabos Ferenczné; Kénosi Borbála: Alsó Jánosné; Anna: váradi Balogh Zsigmondné; Nagy Mária: szamosujvárnémethi Vajda Mihályné; Erdélyi Borbála: Galambos Samuné; szászczegői Horváth János; ujtordai Viski Mihály; a Torma részt zálogba birta Székely István; bálványosváraljai Solymosi Ferencz; rettegi Dobai István; kozárvári Rácz Péter, kiket a fiscus perelni kezdett II. Apaffy Mihály magvaszakadtán, de 1761-ben a kir. tábla feloldozta azon okból, hogy II. Apaffy Mihály ősei e falut soha sem birták.
1748-ban az örökségeket e szerint állapították meg: Bethlen résznek van 42 öröksége, ebből a László fia Lajosé 391/2 örökség. Szodorainak van 121/2 öröksége. Alsó-, Kandó- és Kénosinak 91/2. Solymosinak 61/2, Torma, Biró és Dániel családnak 8. Vajda családnak egy udvarháza és 6 öröksége. Kornisoknak 3. P. Horváthnak 2. Galambosnak 3. Bagyinak 3. Horváthnak, Tormának ns. udvarháza és 3 öröksége. Székely családnak egy udvarháza és 3 öröksége. Összesen 102 örökség.
1748-ban Érszentkirályi Szikszai Györgyné Balásffi Erzsébet itteni szerzeményén Szodorai Anna Keczeli Mihályné és váradi Balog Zsigmond megosztoznak.
1748-ban Kénosi Anna váradi Balog Zsigmondné magvaszakadtával itteni javain (8 örökség) Szodorai Anna második férje után Kabos Ferenczné a Kénosi Zsigmondné Szodorai Borbára gyermekei: ifj. Kénosi Zsigmond, Kénosi Éva Dályai Kandó Ferenczné és Kénosi Borbára Alsó Ferenczné megosztoznak, ennek jutott 1735-beli osztály szerint három örökség.
1754-ben Mósa László, Székely János és István, gróf Bethlen Lajos, Balog Zsigmond néh. Erdélyi Klára Galambos Sámuelné, Kandó Ferencz, Zodorai Anna neje jogán Kabos Ferencz, Horváth Pál és Ferencz, gróf Bánffy Dénes, gróf Kornis Ferencz, Boér Gábor és Keczeli János birják.
761759-ben báró Naláczi Sárát vejének báró Bánffy Dénesnek s fiainak György és Dénesnek itteni részébe zálogjogon beigtatják.
1760–69-ben birtokosai: Kornis Ferencz, Bethlen Lajos, Kabos Ferenczné, Alsó János után Alsó Ferencz, Mósa László, Horváth Ferencz, Kénosi Zsigmond, Kandó Ferencz s utóda Mihály, Vajda Mihályné, Horváth György és László, gr. Bánffy Dénes neje gr. Bánffy Ágnes jogán, Galambos Samuné, Cserényi István neje Kabos Sára után, Keczeli István, Vajda Gábor, Kandó Zsigmond, Nemes György, Horváth Pál és Ilona Losonczi Andrásné, Horváth Éva Tímár Jánosné.
1769-ben a fiscus Geréb Ágnest Rédei Ferencznét, br. Diószegi Zsigmondot, Jabroczki Kata b. Dujardin Józsefnét, Keczeli Sándort, Báthori Gábort, Jékei Zsigmondot, Murányi Pétert, Kis Istvánt, Mósa Lászlót, Horváth Ferenczet, Székely Jánost és Samut perbe fogta az Apaffy Mihály fejedelem-féle itteni részért, de ettől 1771-ben elállóit.
1770–73-ban összeírt birtokosok: nagy-pestényi Alsó Ferencz apai anyai jogon, Feketekeresi Demeter alias Tímár János (Biharm.) női jogon, szász-czegői Horváth Pál és Éva apai anyai jogon. Galambos József, Dobai Lászlónak a Bágyi jogon levő 2 telkét Mósa László birja zálogba.
1778-ban farnasi Keczeli István és neje br. Diószegi Klára.
1786-ban birtokosai: Gr. Bethlen Gergelynek van 35 jobbágya, 2 zsellére. Cserényi Istvánnak van 4 jobbágya, 4 zsellére. Alsó Ferencznek van 4 jobbágya 2 zsellére. Keczeli Istvánnak van 3 jobbágya. Keczeli Jánosnak van 2 jobbágya, 2 zsellére. Rettegi Györgynek van 1 jobbágya, 3 zsellére. Gr. Rhédei Mihálynak van 5 jobbágya. Mósa Józsefnek van 2 jobbágya. Ajtai Györgynek van 3 jobbágya. Horváth Jánosnak van 1 jobbágya. Horváth Ferencznek van 1 jobbágya. Kénosi Zsigmondnak van 1 zsellére. Domokos Ferencz egy udvarházban lakik.
1804-ben Székely András a György fia, Kő András és István a Péter fia, Kálmán György, Keresztes György egy telkes nemesek.
1809-ben Turóczi Károly és János itteni birtokosok, kiknek itteni birtokait Kozma Klára Turóczi Jánosnétól 1828-ban megvette testvére Kozma Imre, de ezért a Kornis grófok pert indítottak.
1820-ban birtokosai: Gr. Bethlen Ferencznek van 33 telke, id. Mósa Józsefné Alsó Teréziának van 7 telke, Gr. Bánffy Dénesnek van 5 telke, Cserényi Ferenczné Zsombori Juliannának van 3 telke, Cserényi 77Sándornak van 3 telke, Felszegi Károlynak van 3 telke, Szász Józsefnének van 3 telke, Turóczy Jánosnak van 2 telke, Vargyasi Dániel Eleknek van 1 telke, P. Horváth Károlynak van 1 telke, Horváth Mártonnak van 1 telke. Van még 2 pap, 2 szabad, 2 egy telkes nemes birtokosa.
1825-ben raksányi Turóczi János, Mósa László és Sándor, Miklós és Veér György birtokosok.
1831-ben Keczeli rész, Domokos Ferenczné, Alsó rész, Gr. Bethlen Ferencz, ref. egyház, Horváth Károly, Ajtai György, Bereczki család, Gróf Bethlen rész, Gróf Bethlen Dénes, Alsó Ferencz, Gr. Rhédei rész, Horváth Márton, Cserényi rész, Cserényi Ferenczné, Mósa kisasszonyok, Galambos rész, Bereczki Dávid, Torma Mihályné emlittetnek.
1838-ban négy immúnis vagy nem adózó, 5 adózó magyarajku nemes lakosa van, írni olvasni közülök csak egy tud.
1839-ben birtokosai: Gróf Bethlen Ferencz, Horváth Ferencz, Domokos Ferenczné örökösei, Gr. Bánffy Dénes, Kozma Imre, Torma Mihályné, Mósa Klára (Galambos, Rettegi és Kénosi részek), Mósa Sándor (Dániel Elek, Alsó, Szász, Enyedi, Kénosi, Galambos rész L. Malomnál), Cserényi Dániel, Keczeli rész.
1843-ban birtokosai: Gr. Bethlen Ferencznek van 33 telke, id. Mósa Sándornak van 51/2 telke, Gróf Bánffy Dénesnek van 5 telke, Cserényi Dánielnek van 3 telke, Cserényi Sándornak van 3 telke, Felszegi Károlynak van 3 telke, Keczeli Imrének van 3 telke, Kozma Imrének van 3 telke. Szász Józsefnének van 3 telke. Mósa Klárának van 21/2 telke. P. Horváth Károlynénak van 2 telke, Turóczi Jánosnak van 2 telke. Csernátoni V. Józsefnek van 1 telke. Nagy Lászlónak van 1 telke. Dániel Eleknek van 1 telke. Torma Józsefnek van 1 telke. Horváth Mártonnak van 1 telke. Immúnis nemes 3, pap 2, zsidó 2.
1848. évi kir. dézsmát fizető birtokosok: gr. Bethlen Ferencz, Mósa Sándor, Horváth Károlyné, Eperjesi József, Cserényi Dániel, Keczeli Imre, gr. Bánffy Dénes, Torma József.
1863-ban gr. Bánffy Miklós, Torma Krisztina Kozmáné, Felszegi Károly, özv. Mósáné Molitor Izabella, Mózsa Klári, Keczeli Ferencz, Horváth Péter, Juli és Borbára, Alsó Klára, Faragó György, Cserényi 78Dániel, Károly és József, gr. Bethlen Károly és Ferencz, Torma József úrbéri kárpótlásban részesültek.
1866-ban nemesi jogú birtokosai: gr. Bethlen Ferencz, Cserényi Dániel (Alsó-Balázsfalváról), Csernátoni Samu (Bethlenből), Keczeli Ferencz (Boncznyiresről), Betegh Ferencz (Gyéres-Szt-Királyról), Mósa Sándor és Miklós, Lénárd Sámuel, Nyárádi Elek, Bogdán Antal, Székely Márton (Kuduról) és Maksai János.
Jelenlegi birtokosai (1898): gróf Bethlen László, Öröklés atyja gr. Bethlen Sándor után; 181 k. hold. Mósa Sándor, 155 k. hold, részben öröklés, részben szerzemény. Sombori Lőrincz öröklés folytán.
Lakosai kezdet óta magyarok voltak, kik templomukat még a reformácziót megelőző időben építették kőből. A hitújítás alkalmával a szájhagyomány szerint az ágostai, majd az ev. ref. s a XVI-ik század végén unitárius anyaegyház állott itt fenn, de már 1622-ben az ev. ref. esperes tart benne vizsgálatot.
Kőtornyában két harang, melyet Szodorai Anna öntetett 1716-ban, elhasadván, 1879-ben az egyház újraöntette. A szószéket, mint felirata tanúsítja: „Csináltatta néhai m. gy.-monostori Kabos Ferencz özvegye, árva Szodorai Anna; Solt: 34 v. 2. 1760. 6. aug.” Ugyanekkor készült a kar, hihetőleg Szodorai Anna költségén. A templomot övedző utczát mely kőfallal volt védve, a patak áradásai feltöltötték, hogy gödörben maradt, 1898. évben előbbi helyére új kőtornyos templomot építettek a régi anyagának romjaiból.
1780-ban a községet a Décse határáról lerohanó patak elöntvén, az egyházközség minden okmánya megsemmisült.
1622-ben az ekklezsiának 17 holdat meghaladó szántó és kaszálóján kivül egy nyilas földje van; az 1643-beli összeírás szerint összes vagyona kegyes adomány.
1754-ben az ev. ref. templom czintermében a mesteri ház és egy zsellér ház, ennek jövedelme fele a papé, felét az esperes húzza. A falu felső végén egy telek, melyen két zsellér lakik. 32 drb szántója 54 köböl vetésre való, 7 darab rétje 16 1/2 szekér szénát terem; szőlőjét 1738 körül építették erdőirtás után; 17 írtja kamatoz.
1808-ban papjai részére jár a quarta. 1881-ben Cserényi Károly a papi fizetés pótlására 400 forintot hagyományozott.
79Urasztalára való készleteket adományoztak: 1700 körül Ns. és vitézlő Szász Mihály egy birsalma formájú ezüst poharat, mely 6 részből áll s három füle van, fedele gombján egy kis kép s egy aranyozott ezüst tányért, mindkettő ily felirattal: „Én Árpástói Szász Mihály csináltattam Isten dicsőségére az árpásthói Ecclesianak”, ezenkivül egy fedeles és egy kristály kék virágos bokályt vagy poharat.
1817-ben Balázs Kata, Székely Mártonné egy szőnyeget.
1831-beli feljegyzés szerint temploma mellett fa-toronyláb. Urasztalára való eszközöket adtak: 1719-ben E. Oly: Mi. Cs. Zabolai István. P. H. D. Z. és árpástói Szász István, Tartzay Kata. 1630-beli ezüst poharat Alsó Teréz Mósa Józsefné újittatta meg 1822. T. N. Cs. K. E. F., S. H. A. Z. I. Eva. 1796-ban Kabos Ferenczné Szodorai Anna. Horváth János leánya Ilona Timár Jánosné, gr. Bethlen Ferenczné br. Bánffy Zsuzsa 1800. Kabos Sára 1766-ban.
1842-ben Molitor Erzsébet Mósa Sándorné az urasztalára értékes teritőt.
Anyakönyve 1787, jegyzőkönyve 1765-ben kezdődik. Orgonáját 1790-ben szerezte.
Papjai: 1631-ben Rákóczi György fejedelem Medgyesen november 8-án kelt levelénél fogva Csicsókeresztury Mihályt árpástói papot és neje Mészáros Katalint s gyermekeit: Andrást, Mártont, Györgyöt és Borbarát megnemesiti s czimeres nemessé teszi a Torma Kristóf és György egykori, de pénzzel s más szolgálatokkal jobbágyságtól magát megváltó Keresztúri Mihály szülőitől származó gyermekét, ki tanulása által az egyházi élet terén annyi jeles szolgálatát tanúsította.
Borzási Mátyás 1639. 1681-ben Trencsényi János. Ölyesi Mihály 1709-ig. Petki Mihály 1716. Széki István 1727. Fekete Pál 1729. Köpeczi József 1747. Sós János 1752 és 1776-ban is. Váradi János 1755. Péterfalvi István 1758. Fülei Lajos 1795–98. Apa János 1798– 1818. Barabás Sándor 1819–1831. Técsi Károly 1832–73. Balázs József 1877-ig. Molnár János 1893-ig. Mihálcz Ákos 1897-ig. Csejdi Jenő 1897-től.
Ev. ref. iskolája 1622-ben fennállott, egyetlen jóltevője Cserényi Dániel, ki 1893 aug. 20-án kelt végrendeletében 40 hold birtokát ennek javára hagyta. A felekezet újabb iskoláját beszünteti, hogy helyet adjon az állami iskolának.
80Az oláhság 1658 után kezd ide beszivárogni, gör. keleti hitet vallva. 1817-ben gör. kath. hitre térvén, templomukat fából a Szent Archangyalok tiszteletére szentelték föl. 1898 aug. 27-én összes felszereléseivel teljesen leégett. Anyakönyveit 1824 óta vezeti.
Papjai: Székely Lajos után fia László, jelenben Mois Tivadar.
Iskolája 1851-ben keletkezett. Az állam évenként 134 frttal segélyezi 1898 óta, tanitója Bezericze Bertalan.
1685-ben Bethlen Miklós azt írja, hogy őt a fejedelmi tanács Mikes Pállal Árpástóra küldötte Scheffenberg német vezér eleibe, ki az első rendbeli vagy szeptemberi diplomát hozta be s ekkor Bethlen mellé adta gr. Jörger ezredest, hogy Apaffyt a diploma elfogadására birja, de hiába ment vele Szeben alá, itt be nem bocsáták s innen Medgyesen Segesvár, M.-Vásárhely s talán Deés felé kiment az országból.
A főút Besztercze felé e falun vitt keresztül s 1769-ben október 5-én a gr. Bethlen családnak vámoshidja volt.
1787-ben postaállomást létesítenek s ekkor a gr. Bethlen család ajánlja fel a szállást s a kívánt szántót és kaszálót, de 1799-ben visszavonta.
Útja többször elromlott, így 1810-ben, mely alkalommal a postajáratot Deés–Kudu felé vezették. 1812-ben innen Rettegre irányították s e végre révészt fogadtak. Ma is meg van. 1821-ben pedig az út rosszasága miatt a postaállomás állandólag Cs.-Kereszturra tétetett át.
Árpástó sík téren fekszik. Csinos falu. Az épületek körül nemes fajú gyümölcsfák. Csaknem minden telken a házzal szemben gémeskút.
1848 november havában Mihalás vezette oláh lándzsáscsapat a község magyarságát s főleg az udvarokat teljesen kirabolta. Többeket elfogatott, lánczraverten kegyetlen kínzások közt hurczoltatá M.-Lápos-felé menő Rohiig, hol többeket felakasztatott. Idevaló ev. ref. kántor-tanitó Bíró Sándort a kozségbeli oláhok felismervén, megmentették a kegyetlen haláltól.
1655 július 9-én, 1670 november 18, 1674 márczius 31, 1676 május 7, 1713 augusztus 4, 1726 augusztus 19-én és 1742 november 12-én a vármegye itt tartott gyűlést. Jelenleg körjegyzői székhely.
Szülöttei közül Csernatoni Gyula (A.-Csernátoni) a Samu fiát említjük meg, ki 1858 nov. 3-án született, Kolozsvártt végezte tanulmányait 81és az egyetemet, bölcsészet tudor s a kolozsvári ev. ref. koll. tanára lett 1882-ben, 1888-ban több társával „Petőfi Múzeum” czimű folyóiratot alapította, a Kolozsvárit 1888-ban megalakult Erdélyi Irodalmi társaság titkára, szerkesztette a „Keleti virágok” czimű folyóiratot. Számos szépirodalmi közleménye jelent meg. Jelenleg Besztercze-Naszódvármegye tanfelügyelője.
Jobbágy-szolgálmányok: 1447-ben a földesúrnak évente 6 arany forintot fizettek.
1702-ben határa két fordulós, a II-ik osztályba tartozik, van 485 1/2 köbölnyi szántója, 154 szekér szénát termő rétje, 431 veder bort termő szőlője, 31 ökre, lova, 30 tehene, 12 sertés, 5 méhköpűje adó alatt.
1750-beli összeírás szerint határának harmadrésze téren, a többi hegyen fekszik, amaz termékeny, ez pedig kevésbbé termő. A lakosok egyedül való keresetforrása a föld terménye, melyet a 6 órai távolságban fekvő Szamosujvár vásárain szoktak elárusítani. Határa két fordulós, a téren 6, a hegyen pedig 8 ökörrel szoktak szántani, a földet trágyázni nem szokták. Egy köböl őszi vetés a síkon fr kalangyát ad, kalangyája másfél véka szemet ereszt; tavaszi vetése a zab, kalangyája két véka szemet ad; szénát a fordulók szerint csinálják. A must vedre 17 kr. középszámitással. Erdeje nincs, hanem ezt a décseiektől vásárolják; legelője elegendő. Bírnak Décse, Omlásalja határaiban is.
Adó alatt volt ekkor 643 3/4 köb. búza férőü szántója, elvetettek 335 3/4 köb. rozs, őszbúzát, 79 köb. tavaszi gabonát, köles és törökbúza vetésből lett 22 1/2 köböl szem, szénája 192 szekérrel, bora 399 veder; jármas ökre, lova 171, tehén 123, bornyu, csikó 30, 192 juh, 118 disznó, 53 méhköpű. Pálinkafőző üstök jövedelme 9 frt 38 kr.
1898-ban három hajósmalma a Szamoson, kettő Mósa Sándor, egy Mátyás Salamon és társai tulajdona.
Határhelyek: 1622-ben Hajómező partja (szántó), Uy-Tóh-ban (szántó), Pad-on, Zekérutba, Zölőtorokba, Turiben, Pál bércze, Kereszturszegh, Szalvány, Borzatorka, Kispad oldal, Zátonárka, Eszterga, Király útja, Pad szurdok, Egéroldal, Hajómezeőh, Uytho = újtó, Holttvizen túl, Sebestyén réti, Holtvíz. Omlás felé.
1643-ban Palo Bércze, Kereszturszeg, Szalvány, Borzatorka, Szekérút, Alsó-felső forduló.
1754-ben Felső forduló: borzatorka, kispad oldal, kőverem teteje, tabalás, pallobercze, esztergar teteje és alja, országútja, záton kerülete, 82záton, serfőző, kövecses, ehmező. Alsó forduló: feneketlen tó, hajórév, kis porond, kerek tó, gyalkos, sós, lunkatorka, szekérút, Vajda vápa, pad, egér oldal, felső szőlőhegy, Biko Martya, búrjukért. Melegaly nevű szőlőhegyet 1738 körül építette a falu, miután az erdőt onnan kiirtotta.
1809-ben szász út (patak).
1864-ben Köles nyilak, Nagy nyilak, Polgárföldek, Kis pad, Esztergály, Palló, Jabalasi, Büdöskút, Pokol földje, Borza, Pados, Dusza földje, Nyáros, Décsei patak, Mozgó, Somoshegy, Vajda vápa, Lapát, Kis patak, Szekérút, Szász út, Kornis rét, Alsó porond, Kis porond, Sóskút, Víz köze, Gyalkos, Ház tára földek, Horgas, Bonta, Kenderföld, Bornyukert, Brányistya (Jó hely), Serfőző és 1898-ban Gyalkos dülőben egy részt Postarétnek hívnak.
1713-ban van benne 7 jobbágy, 20 zsellér, 4 nemes családfő, kik 29 házban laknak, el van pusztulva 6 ház.
1750-ben lakossága: egy telkes nemes 2, jobbágy 33 és két ily özvegy, zsellér 39, ebből 10 birtoktalan, kóborló 33 és 8 ily özvegy, azokból 2 zsellér, iáknak 58 telken 68 házban. El van pusztulva két örökség, melyből a múlt évben költöztek el. A kóborlók közt van két csizmadia és két kovács.
1766-ban 106 ev. ref. férfi, 133 nő.
1831-ben a lelkek száma 702.
1844-ben 9 férfi, 10 nemes nő, 380 férfi és 371 nem nemes lakossal, van benne 9 nemes és 128 nem nemes ház.
1886-ban lakossága 199 házban: róm. kath. 7, gör, kath. 545, helv. ref. 349, unitárius 3, zsidó 19 = 923. Határa 1959 k. hold.
1891-ben lakosok száma: 1062, ebből 12 róm. kath., 586 gör. , kath., 414 ev. ref. és 20 izraelita.
Adója 1749-ben 483 frt 32 kr. 1755-ben 322 frt 36 kr. 1779-ben 672 frt 29 kr. 1822-ben 373 frt 37 kr. 1898-ban 2739 frt 63 kr.