45. ÖRDÖNGÖSFÜZES
45. ÖRDÖNGÖSFÜZES
1230-ban Füzestelek néven jelentkezik az okiratokban. (Györffy: Az Árpád-kori. II. 69.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1332-ben Gyuzes, 1369-ben Phyzes, 1456-ban Fyzes, 1594-ben Füzes (C. Suciu: i.m.) formában fordul élő.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben, papja Tamás a pápai tizedjegyzék szerint 32 dénárt fizet, 1333-ban pedig 6 garast és 10 keresztes banálist. (Beke: Az erd. egyházmegye. 190.; Documente. XIV. C., III. 148, 168.)
1643-ban reformáció előtti templomát említik, amelynek két harangja van. (Kádár: Szolnok-Doboka vm. V. 363.) 1660-ban tatárdúlás pusztítja. 1670-ben törökök égetik fel. Tölgyfa harangláb állott mellette. Felirata szerint 1675-ben építik újra középkori falainak megtartásával. (Kovács: Magyar ref. templomok II. 694.)
A falu közepén álló templom és cinterem az 1754. évi összeírásban is szerepel.
A templom régi falai a román kori építkezésből származnak. Egyenes záródású szentéllyel épült. A sima falakat, különösebb díszítés nélkül, egyszerű résablakok törik meg. (Szabó T. A.: Szolnok-Doboka vm. 194.)
Gótikus kori emlékeiről a máig megmaradt déli kapu, valamint a szentélynégyszög keresztboltozata beszél. (Kovács: i.m. I. 208.)
1675-ben készül kazettás mennyezete. Ecsedi Asztalos Mihály és Fogarasi Mihály műve.
Régi haranglábját 1924-ben lebontják és kőtornyot emelnek helyette. (Balogh J.: Magyar fatornyok 180.; Szabó T. A.: i.m. 214.)
A középkorban tiszta katolikus falu. A reformáció idején korán református lesz. 1622-ben, illetve 1643-ban, mint református egyház szerepel. Lelkipásztorai 1621-től ismeretesek.
A XVII. század első felében többször szenved a háborús veszedelmek miatt. 1620-ban például csak 20 lélek marad a helységben.
E század elején is református anyaegyház.
A helynevek egykori lakóiról vallanak: 1622-ből Sándormező, Fellak, Behány megett, Chechberke, Gyepmező, Nádaskút, Fűzkút, Hosszúberek, Tok, Hosszú ér, Zotolla réz, Behán, Ceceberke; 1644-ből Zoztell, Fűzkút, Rózsásmező, Hosszúér, Alsó Sándor mezeje, Nádas kút, Horgas, Alsó és Felső tábla; 1679-ből Diósaj, Benedek szege, Zeden oldal, Cichegy, Hidegkút, Kesemező, Csergőhegy, Halász pataka, Csúcs hegye, Barlang stb. (Kádár: i.m. V. 367–368.)
Református templom
