19. HÁTSZEG
19. HÁTSZEG
1247-ben Harszoc (Hatszoc) néven jelentkezik az oklevelekben. (Györffy: Az Árpádkori. III. 293.)
A hátszegi várról 1317-ben tűnik fel az első adat. Építését az előző század közepétől, 1247-től számítják és a jeruzsálemi ispotályos lovagrendnek tulajdonítják. Ők kapták meg ugyanis IV. Bélától Szörény földjét 1255-ig. (Györffy: i.m. III. 283, 293.). Romjainak maradványai Hátszegtől délre még láthatók.
1276-ban Hatzak, 1300-ban Hazak, 1315-ben Hatzak, 1360-ban villa Hatzak, 1435-ben castrum Haczak, 1439-ben oppidum Hatzak formában fordul elő. (Györffy: i.h.; C. Suciu: Dicţionar istoric.)
Egyházáról az első adat 1300-ból ismeretes: de Hunyad et de Hazak eclesiis. (Györffy: i.h.) 1332-ből plébánosát is ismerjük: Péter, aki a pápai tizedjegyzék szerint 40 dénárt fizet, majd 48 dénárt, 1333-ban Miklós pap 55 dénárt, János pap 8 pensa dénárt, 21 dénárt és 90 montan dénárt. (Györffy: i.m. III. 294.; Beke: Az erd. egyházmegye. 121.; Documente. XIV. C., III. 129, 155, 173.) Ekkor Mária-temploma van.
1300-ban László vajda Hátszeget és egyházát elfoglalja s papját megkínoztatja. A helyzet kivizsgálására VIII. Bonifác pápa a váradi püspököt küldi ki. (Budai: A hunyadi főesperesség. 27.) 1312-ben ferences kolostor van Hátszegen.
1366-ban Nagy Lajos kolostort alapít és ferenceseket küld ide, kiváltságokkal megerősítve őket. Ezeket a kiváltságokat 1428-ban Zsigmond király is biztosítja.
1433-ban IV. Jenő pápa ruházza fel felhatalmazásokkal a ferenceseket. (György: A Ferencrendiek. 66, 232.) 1456-ban Kapisztrán Szent János itt tölti Vízkereszt ünnepét.
1479-ben törökök pusztítják. (György: i.m. 73.) Úgy látszik a rendház nem újul meg, mert a ferencesek többé nem szerepelnek a reformáció előtt. (György: i.m. 73.)
1660-ban görög és szerb menekültek telepednek le Hátszegen.
A reformáció idején a plébániatemplom a reformátussá lett hívek birtokába kerül, és ez a templom áll most is. (Schematismus. 1882. 90.)
A XVIII. században református anyaegyház és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 182.)
A katolikusok gondozására 1683-ban a ferencesek újból megpróbálkoznak a letelepedéssel, de Apafi Mihály elűzeti őket.
1691-ben a jezsuiták működnek itt rövid ideig. (Budai: i.m. 41.)
1695-től létesül ismét plébánia. Előbb fatemplomot, majd 1747–1755 között kőtemplomot építenek. (Schematismus. 1882. 91.; Balogh J.: Magyar fatornyok.)
A ferencesek 1768-ban újra megtelepednek. Sövénykápolnát építenek, majd 1820-ban templomot, de nem állott fenn sokáig; ma romjai sem láthatók. (György: i.m. 235.)
E század elején a református mellett katolikus anyaegyház is van. (Helységnévtár. 1913.)
Református templom
Katolikus templom
