15. CSÍKSZENTMÁRTON
15. CSÍKSZENTMÁRTON
1333-ban jelentkezik a forrásokban de Sancto Martino néven. (Beke: Az erd egyházmegye. 179.; Orbán: Székelyföld. II. 43., 1. jegyz.) 1567-ben a regestrum 47 kapuval jegyzi és a faluhoz tartozó Csekefalvát meg 32 kapuval. (SZOKL. II. 220.) 1569-ben Zent Márton, 1570-ben Zenttmarton, 1638-ban Szent Márton (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában szerepel.
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, Pál a pápai tizedjegyzék szerint 4 banálist fizet és még 5 régi banálist ugyanebben az évben, 1334-ben 4 régi banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 164, 199.) 1592-ből Moldvai István plébános neve ismeretes. (Beke: i.m. 158.)
Középkori templomát 1749-ben lebontották s helyette újat építettek. Mai formáját 1802–1817-ben nyerte, amikor bővítik, régi tornyát változatlanul megőrizve. Ebből a korból a torony oldalán olvashatatlan latin felirat látható.
Középkori templomának emlékeiből megőrizték a XV. századi fali szentségfülkét beépítve a várfalba; sajnos felső részét letörték. Falusi ügyeskedő mester munkája. (Batthyaneum. I. 108.; Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink. II., Köpeczi–Sebestyén J.: A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai.) Ugyancsak a középkori templom öröksége egy Mária szobor, melyet az új templom bal oldali falának fülkéjében helyeztek el. Korát felirata jelzi: ANNO DOMINI 1525 (Orbán: i.m. II. 43.)
Két régi harangja is van: az 1495-ből való három mázsás; felirata: „ANNO DOMINI 1 CCCCLXXXXV JAR.“ Nagyobb harangját 1688-ban öntötték. Ennek felirata: „SANCTE MARTINE ET CONFESSOR ORA PRO NOBIS DEUM UT HUJUS CAMPANAE AD QUID LOCUM PERVENERIT SEMPER IMBER RECEDAT FIERI CURAVIT ECCLESIA CSIK SZENT MARTONIENSIS A UX: G. D. MICHT.LITT. IVR. NOTARII S.S. CSIK INFERNI ANNO 1688. STEPHA BOLTOSCH FUDIT.“ (Batthyaneum. I. 104.; Szeghalmi: Az EME évkönyve. 189.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 75.)
Harmadik harangja újabb: Szent István tiszteletére öntötték 1770-ben. (Batthyaneum. I. 103–104.)
A templomot lőréses várfal veszi körül.
A falu északi szélén kis kápolna áll a Vásárhely nevű helyen. A XV. század végén
épült gótikus stílusban, de a XVIII. században barokkos stílusban átformálták. (Köpeczi–Sebestyén J.: i.m.)
A középkortól tiszta katolikus falu. A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 163.), és e század elején is csak katolikus temploma és egyháza van. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
