11. CSÍKSZENTGYÖRGY
11. CSÍKSZENTGYÖRGY
1333-ban jelentkezik először a pápai tizedjegyzékben de Sancto Georgio néven. (Beke: Az erd. egyházmegye. 178.; Orbán: Székelyföld. II. 38., 1. jegyz.) 1531-ben Chykzenthgewrgh (Barabás: SZOKL. VIII. 402.) formában fordul elő. Az 1567. évi regestrum Zent Gijeorgij néven jegyzi, külön felsorolva tízeseinek kapuszámát. (SZOKL. II. 221.)
1333-ban plébániatemploma van, ebben az évben papja, György a pápai tizedjegyzék szerint 4 banálist fizet, majd ismét 10 banálist, 1334-ben 6 régi banálist. (Beke: i.h.; Orbán: i.h.; Documente. XIV. C., III. 164, 170, 199.)
1524-ben Pál (Beke: i.m. 178., jegyz.), 1580-ban Mihály (Orbán: i.m. II. 39.), 1592-ben Benedek presbiter a plébános. (Schematismus. 1882. 62.; Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 145.)
A régi plébániatemplom a gótikus korban új formát kap. Ebből a korból ma is épen áll a szentély csúcsíves ablakaival, csúcsíves diadalívével és egyszerű gyámköveken nyugvó boltozatával. A keresztbordák négyzetekbe és három trianguláris zárókőbe futnak. A zárókövek lapjába sugárkörök vannak bevésve, a pajzsokba pedig évszámok festve. Valószínű, hogy a festések mögött címerképek voltak. Az apszis a nyolcszög három oldalával zárul.
A hajónak eredetileg lapos famennyezete volt. A mai barokk boltozat fölé nyúló régi oldalfalon a XVI. század elejéről származó freskómaradványok nyomai látszanak.
Csúcsíves a sekrestye ajtaja, a torony alatti és a cinteremből a plébániára átvezető ajtó is. A régi déli bejáró kőkerete a cinteremben van.
Erődített kőfal veszi körül, melynek építési vagy javítási idejét felirat jelzi: 1673. VA: FICZ: GX (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemlékeink.; Orbán: i.m. II. 38.; Endes: i.m. 74–75.; Entz G.: Székely templomerődök. 2.; Banner: Csík.)
A templom régi emléke még két feszület. Az egyik egy kis kereszt (pacificale) 1603 BED BZG felirattal. Szakértők szerint sokkal régibb, mert a corpus a régibb középkori ábrázolást képviseli, amikor a felszegezett lábakat egymás mellé helyezték. A négy sarkán levő domborművek Szent Györgyöt, a kereszten függő Krisztust, Máriát és Szent Jánost ábrázolják.
A másik egy nagyobb feszület a XVI. századból. Ezen a kereszt tövéből kinövő állványon Mária-Magdolna és Mária szobra áll, a kereszt hátulján pedig a szenvedés, valamint a négy evangélista jelképei láthatók. (Batthyaneum. II. 37–38.)
Az impozáns templom több régebbi falut és tízest fogott össze. Ezek: Körisvényfalva, Jenőfalva, Zata, Lac tízes, Gál tízes, Bánkfalva. (Orbán: i.h.)
A középkortól tiszta katolikus falu mindvégig megmarad a katolikus vallásban.
A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.) és e század elején is az. (Helységnévtár. 1913.)
Katolikus templom
