KUVAIT
KUVAIT
Kuvaiti Állam
Dawtat al Kuwayt (arabul)
Délnyugat-Ázsia
Földrajz: Terület: 17818 km2, Magyarországnak kb. egyötöde. Fekvés: Az Arab-öböl É-i részén. Szomszédai: Irak (É), Szaúd-Arábia (D). Felszín: Nagy része síkság, homokdűnékkel borított sivatag; a tengerparton félsivatag. Legmagasabb pont: Ad Dibdibah (299 m).
Népesség: Lakosság (1989): 1967000. Életkor szerint: 0–14: 40,2%; 15–59: 57,6%; 60–: 2,2%. Népsűrűség: 105/km2. Etnikai csoportok: arab 85%; palesztin, egyiptomi, iraki, perzsa, indiai. Nyelvek: arab (hiv.), angol. Vallások: mohamedán (szunnita 72%, síita 20%), keresztény 4,4%. Városi lakosság: 95%. Főváros: Al-Kuwayt (Kuvait) (1985): 167768 (A). Városok (1985): Hawalli 152402; Jahra 67311; Ahmadi 23854.
Államforma: alkotmányos monarchia (sejkség). Államfő: Jabar al-Ahmad al-Jabar as-Sabah sejk (1977. dec. óta). Kormányfő: Saad Abdullah as-Salim as-Sabah (1978. febr. óta). Nemzeti ünnep: febr. 25.
Gazdaság: Pénznem: dinar (kuvaiti dinár) (1991. szept.: 0,28=1 USD). GDP (1991): 32,9 Mrd USD. GDP/fő (1991): 16492 USD. Gazdasági növekedés (1991): 23%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 5. Adósságszolgálat az export %-ában (1991): 17. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 5,2. Fogyasztói árváltozások (1991): 12%. Munkaerő-megoszlás: közszolgáltatás 45%; építkezés 20%. Export (1990): 5,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, kőolajtermék. Főbb exportpartnerek: Japán 24%, Hollandia 13%, Olaszo. 6%. Import (1990): 3 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, iparcikk, élelmiszer. Főbb importpartnerek: Japán 23%, Egyesült Államok 13%, NSZK 7%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1986): 3800 km. Gépjárművek (1988): személygépkocsi: 469000; egyéb gépjármű: 111000. Főbb kikötők: Mina’al Ahmad, Kuvait. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok. tv: 2,6; rádió: 1,8; telefon: 6,9. Napilap (1988): 233/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 72; nők: 76 év. Születés (1989): 30,0‰. Halálozás (1989): 2,9‰. Népességnövekedés (1989): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1989): 14,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 319. Egy orvosra jutó lakosak: 675.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 71 %. Iskolakötelezettség: 8 év.
Brit protektorátusból 1961. jún. 19-én válik függetlenné, bár veszélyhelyzetben az emirátus továbbra is számíthatna brit katonai segítségre. 1977. dec. óta Jabar as-Sabah sejk áll az olajország élén, a 16 miniszterből 6 a Sabah család tagja. Bár pártok még nincsenek, politikai csoportok már alakulnak. 1987-től Kuvait hajói az Egyesült Államok flottájának védelme alatt haladnak a Perzsa-öbölben az iráni támadások miatt. A háború végétől a védelem megszűnik. 1990. jan.-ban megmozdulások kezdődnek, hogy folytatódhasson az 1985-ben felfüggesztett parlament munkája. A jún.-i választásokon a Nemzeti Tanács 50 tagját választják meg, 25 tagot az államfő jelöl ki. Ez a grémium készíti elő az ország visszatérését a parlamenti rendszerhez. Az aug.-i iraki agresszió elől a kormány Szaúd-Arábiába távozik. Az országot az iraki megszállók feldúlják, kifosztják, a külföldi követségeket vagy bezáratják, vagy körülfogják. Ala Huszein Ali ezredes bábkormány élére áll és kikiáltja a Kuvaiti Köztársaságot. A konfliktus miatt nemzetközi erők vonulnak fel a Perzsa-öbölben és a Földközi-tengeren. A kieső kuvaiti olajtermelést Szaúd-Arábia és Venezuela nem tudja pótolni. Az olaj ára a magasba szökik. Az Öböl-háború után az emír márc.-ban tér haza. Bush elnök és a belső ellenzék ápr.-ban a demokratizálódást sürgeti. Az emír 1992. okt.-re ígér parlamenti választásokat. Halálos ítéleteket hirdetnek – nemzetközi tiltakozás ellenére – a kollaboránsok pereiben, a palesztinok tömegesen kénytelenek elhagyni az országot. Nov.-ben sikerül eloltani az utolsó, a 640. égő olajkutat is.
