IZLAND
IZLAND
Izlandi Köztársaság
Lýđveldiđ Island (izlandi nyelven)
Európa
Földrajz: Terület: 103000 km2, Magyarországnál valamivel nagyobb. Fekvés: Sziget az Atlanti-óceán É-i részében. Szomszédai: Legközelebbi szárazföld: Grönland (Dánia). Felszín: Tagolt partvidék. D-en fennsík, vulkanikus gejzírekkel, több száz ma is működő vulkánnal. A fennsík hóhatár fölötti részét Európa legnagyobb kiterjedésű jégtakarója borítja. Legmagasabb pont: Hvannadalshnúkur (2119 m). Legjelentősebb folyó: Thjórsá. Legnagyobb tó: Thingvallavatn.
Népesség: Lakosság (1991): 256000. Életkor szerint: 0–14: 25,5%; 15–59: 60,1%; 60–: 14,4%. Népsűrűség: 2,5/km2. Etnikai csoport: izlandi. Nyelvek. izlandi (hiv.), dán. Vallások: protestáns 96,3%, r. kat. 0,9%. Városi lakosság: 90%. Főváros: Reykjavík (1989): 96708. Városok (1989): Kópavogur 15900; Akureyrí 14091; Hafnarfjörđur 14541.
Államforma: köztársaság. Államfő: Vigdis Finnbogadottir (szül. 1930. ápr. 15.) Kormányfő: David Oddson (1991. ápr. óta). Nemzeti ünnep: jún. 17.
Gazdaság: Pénznem: krona (izlandi korona) (1991. szept.: 59,52=1 USD). GDP (1991): 6,3 Mrd USD. GDP/fő (1991): 24675 USD. Gazdasági növekedés (1991): 0,2%. Fogyasztói árváltozások (1991): 10%. Munkanélküliség (1990): 1,8%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 11%; halászat 14%. Export (1989): 1,4 Mrd USD. Főbb exportcikkek: halliszt, bálnaolaj, halkonzerv, hús, gyapjú. Főbb exportpartnerek: Egyesült Államok 28%, Nagy-Britannia 19%. Import (1989): 1,4 Mrd USD. Főbb importcikkek: gép, berendezés, energia, élelmiszer, halászati felszerelés, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: NSZK 15%, Dánia 10%, Nagy-Britannia 9%.
Közlekedés: Közúti hálózat (1989): 12473 km; ebből burkolt: 2300 km. Gépjárművek (1989): személygépkocsi: 125559; egyéb gépjármű: 12152. Fő kikötő: Reykjavík. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 3,3; rádió: 1,6; telefon: 2,2. Napilap (1988): 524/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak 75; nők: 81 év. Születés(1989): 15,0‰. Halálozás (1989): 7,0‰. Népességnövekedés (1989): 0,8%. Csecsemőhalandóság (1989): 6,0‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 86. Egy orvosra jutó lakosok: 370.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1989): 99%. Iskolakötelezettség: 8 év.
A norvég és dán fennhatóság alatt élő sziget csak 1944. jún. 17-én nyeri el teljes függetlenségét. 1980. aug. óta a parlamenti köztársaságban Vigdis Finnbogadottir asszony az elnök. Az 1984. jún.-i választások megerősítik hivatalában. 1985. okt.-ben több ezer nő tüntet jogaiért, az elnökssszony szolidaritását fejezi ki. Márc.-tól az ország fokozottan vesz részt a NATO katonai szeryzetében. 1986. okt.-ben az izlandi főváros csúcstalálkozóra látja vendégül Reagan elnököt és Gorbacsov főtitkárt. Az 1987. ápr.-i parlamenti választások után koalíciós kabinet alakul. A kormányban a világon elsőként a nők pártja – a Nőszövetség – is részt vesz. Az 1991. ápr.-i választásokon a Függetlenségi Párt győz, az új kormányfő David Oddson.
