ALGÉRIA
ALGÉRIA
Algériai Demokratikus Népi Köztársaság
Al-Jumhuriya al-Jaza’iriya ad-Dimuqratiya Ash-Sha’biya (arabul)
Észak-Afrika
Földrajz: Terület: 2381741 km2, Magyarországnál kb. 25-ször nagyobb, Fekvés: É-Afrikában, a Földközi-tenger és a Szahara között. Szomszédai: Marokkó, Nyugat-Szahara (Ny), Mauritánia, Mali, Niger (D), Líbia, Tunézia (K). Felszín: Keskeny tengerparti síkságból emelkedik ki az Atlasz két hegylánca, sós mocsarakkal és tavakkal borított fennsíkot fogva közre. Területének 80%-a a Szahara sivatagban fekszik. Legmagasabb pont: Tahat (3005 m). Legjelentősebb folyó: Chéliff. Legnagyobb tavak: Chergui-sott, Melrir-sott, Mérouane-sott.
Népesség: Lakosság (1990): 25324000. Életkor szerint: 0–14: 43,9%; 15–59: 50,3%; 60–: 5,8%. Népsűrűség: 10/km2. Etnikai csoportok; berber 56%, arab 19%. Nyelvek: arab (hiv.), berber, francia. Vallás: mohamedán (szunnita)-államvallás: 99%. Városi lakosság: 44%. Főváros: Al-Dzsazáir (Algír) (*1986): 3000000 (A). Városok (*1983): Oran 663504; Constantine 448578; Annaba 348322.
Államforma: köztársaság. Államfő: betöltetlen. Kormányfő: Ahmed Gozali (1991. jún. óta). Nemzeti ünnep: júl. 5., nov. 1.
Gazdaság: Pénznem: dinar (1991. szept.: 17,32=1 USD). GDP (1991): 28,18 Mrd USD. GDP/fő (1991): 1084 USD. Gazdasági növekedés (1991): 3,7%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1991): 23. Adósságszolgálat az export
%-ában (1991): 46. Adósság/fő (1991): 1084 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1987): 3.0. Fogyasztói árváltozások (1991): 18,9%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 30%; ipar és kereskedelem 30%. Export (1988): 8,6 Mrd USD. Főbb exportcikkek: kőolaj, földgáz, vasérc, foszfát, gyümölcs, zöldség, bor. Főbb exportpartner: Közös Piac 74%. Import (1988): 7,7 Mrd USD. Főbb importcikkek: textília, gép, acél, cukor, elektromos berendezés. Főbb importpartner. Közös Piac 64%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1988): 3836 km; ebből villamosított: 298 km. Közúti hálózat (1986): 78410 km; ebből burkolt: 45070 km. Gépjárművek (1986): személygépkocsi: 712000; egyéb gépjármű: 471000. Fő kikötő: Algír. Hírközlés: Egy készülékre jutó lakosok: tv: 15; rádió: 4; telefon: 25. Napilap (1988): 53/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1989): férfiak: 63; nők: 67 év. Születés (1987): 34,6‰. Halálozás (1987): 7,0‰. Népességnövekedés (1987): 2,7%. Csecsemőhalandóság (1986): 82,4‰. Egy kórházi ágyra jutó lakosok: 367. Egy orvosra jutó lakosok: 1302.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1987): 520. Iskolakötetezettség: 13 éves korig.
132 éves francia uralom után 1962-ben De Gaulle elismeri Algéria függetlenségét, és szept.-ben Ahmed Ben Bella vezetésével kikiáltják a köztársaságot. 1965. jún.-tól Huari Bumedien veszi át a hatalmat, és elnökként, miniszterelnökként, valamint honvédelmi miniszterként 1978. dec.-ig, haláláig áll az ország élén. A gazdaságban jelentős államosításokat végrehajtó egypártrendszerű OPEC-országban az 1979. jan.-i FLN (Nemzeti Felszabadítási Front) kongresszuson Bendzsedid Sadli lesz a főtitkár, majd az 1 hónappal későbbi népszavazáson az államfő is, Sadlit funkcióiban 1984-ben és 1987-ben megerősítik. Az 1986-os új Nemzeti Charta a korábbinál jobban hangsúlyozza az iszlám elveket. Sadli első algériai elnökként találkozik Mitterrand francia államfővel is, és az addig feszült viszony némileg javul. 1987–88-ban arab szomszédaival is javítja kapcsolatait Algéria. 1988. okt.-ben az áremelések miatt utcai zavargások törnek ki. Az elnök először rendkívüli állapotot hirdet ki, majd a nép népszavazáson hagyja jóvá a politikai reformot, s 1989-ben az új alkotmányt. 1990. jún.-ban a fundamentalisták előretörnek, Szept.-ben hazatér Ben Bella. Dec.-ben az iskolákban visszaszorítják a francia nyelv tanulását, előretör az arab. 1991 elejétől egymást érik a sztrájkok, zavargások. Ápr.-ban életbe lép az új választási törvény, amely a többpártrendszert vezeti be. A rendkívüli állapot meghirdetése miatt a jún.-ra tervezett első szabad választások elmaradnak, 1992-re halasztják őket. Máj.-ban a kormány lemond, az új kormányfő az addigi külügyminiszter, Ahmed Gozali. A nyári hónapokban véres összetűzések folynak a fundamentalisták és a biztonsági erők között. Szept.-ben feloldják a rendkívüli állapotot és a politikai erők nemzeti konferenciára gyűlnek össze. A dec.-i választásokon az iszlám fundamentalisták szerzik meg a szavazatok túlnyomó többségét.
