SZUDÁN
SZUDÁN
Szudáni Demokratikus Köztársaság
Al Jamhuriyat ad Dimuqratiyat as-Sudan (arabul)
Kelet-Afrika
Földrajz: Terület: 2 505 813 km2, Magyarországnál kb. 27-szer nagyobb. Fekvés: K-Afrika középső részén, a Vörös-tenger partján. Szomszédai: Egyiptom (É), Líbia, Csád, Közép-afrikai Közt. (Ny), Zaire, Uganda, Kenya (D), Etiópia (K). Felszín: Középső részén a Nílus menti síkság, melyet három oldalról hegyvidék vesz körül. Legmagasabb pont: Kinyeti (3187 m). Legjelentősebb folyók: Nílus, Bahr al Jabal (Fehér-Nílus), Bahr al Azraq (Kék-Nílus).
Népesség: Lakosság (*1986): 22 180 000. Népsűrűség: 8,8/km2. Etnikai csoportok: arab 40%; hamita és nilota (dinka, nuer) 30%; núbiai 10%; fehér. Nyelvek: arab (hiv.), angol, hamita, nilota és szudáni nyelvek. Vallások: mohamedán (szunnita) 73%, törzsi vallású 18%, keresztény 9%. Városi lakosság: 21%. Főváros: Kartum (1983): 476 218. Városok (1983): Omdurman 526 287; Khartum Bahri 341 146; Port Sudan 206 727.
Államforma: köztársaság. Állam- és kormányfő: Omar Hasszán el-Besir (1989. jún. 30. óta). Nemzeti ünnep: jan. 1.
Gazdaság: Pénznem: szudáni font (1989. jún.: 4,46 = 1 USD). GDP (1988): 11,1 Mrd USD. GDP/fő (1988): 466 USD. Gazdasági növekedés (1988): –5,0%. Adósságszolgálat a GDP %-ában (1988): 0,3. Adósságszolgálat az export %-ában (1988) 11,7. Adósság/fő (1988): 485 USD. Védelmi kiadások a GNP %-ában (1984): 2,1. Fogyasztói árváltozások (1988): 90%. Munkaerő-megoszlás: mezőgazdaság 78%; ipar és kereskedelem 9%. Export (1986): 333 M USD. Főbb exportcikkek: gyapot, köles, földimogyoró, élő állat, bőr. Főbb exportpartnerek: Szaúd-Arábia 21%, Olaszo. 9%, Kína 6%. Import (1986): 961 M USD. Főbb importcikkek: gép, jármű, energia, élelmiszer, textília, fémáru, közszükségleti cikk. Főbb importpartnerek: Nagy-Britannia 13%, Szaúd Arábia 11%, NSZK 8%.
Közlekedés: Vasúti hálózat (1982): 4786 km. Közúti hálózat (1982) 48 000 km; ebből burkolt: 3000 km. Gépjárművek (1985) személygépkocsi: 99 400; egyéb gépjármű 17 500. Főbb kikötő Port Sudan. Hírközlés: Tv (1985): 1,1 M. Rádió (1985): 5,4 M. Telefon (1983): 68 638. Napilap (1985): 6/1000 fő.
Egészségügy: Születéskor várható élettartam (1985): férfiak: 48,0; nők: 50,0 év. Születés (1985): 45,3‰. Halálozás (1985): 16,6‰. Népességnövekedés (1985): 2,8%. Csecsemőhalandóság (1985): 118,0‰. Kórházi ágyak (1985): 17 328. Orvosok (1983): 2169. Egy orvosra jutó lakosok (1981): 9070.
Oktatás: Írni-olvasni tud (1986): 20%. Iskolakötelezettség: 9 év.
A brit csapatok távoztával az ország 1956. jan. 1-jén független. 1969. máj.-ban a kormányhatalmat forradalmi tanács veszi át, élén Muhammad al-Nimeri áll. A testületet 1979-ben Nimeri személyes vezetése váltja fel, aki megalapítja a Szudáni Szocialista Uniót (ez az egyetlen legális politikai szervezet). Az időlegesen kibékülő mohamedán É-i és keresztény D-i országrész ellentétei a 80-as években újra fellángolnak. A több puccsot meghiúsító Nimerit 1985. ápr.-ban katonák távolítják el tisztségéből. Ed-Dahab tábornok enyhíti a szigorúan az iszlámhoz igazodó rendelkezéseket. A FAO 15 M USD-s segéllyel próbál segíteni a szárazság áldozatain, kevés sikerrel. Az 1986. ápr.-i választások után Szadik al-Mahdi, a D-i országrész képviseletét is ellátó párt vezetője a kormányfő, bár D-en a polgárháborús helyzet miatt csak a választókörzetek felében lehet szavazni. 1987. júl.-ban bizonytalan időre meghosszabbítják a rendkívüli állapotot. 1988. jan.-ban Szudánt többpártrendszerű országgá nyilvánítják. Aug.-ban hatalmas áradások tetemes károkat okoznak. 1989. jún.-ban katonai kormány veszi át az irányítást. Omar Hasszán el-Besir tábornok egyoldalú tűzszünetet hirdet a déliekkel szemben, az előző vezetőket korrupciós perben állítja bírák elé.
