III. Gróf Széchenyi István levele egykori cenki jobbágyaihoz 1860-ban
III. Gróf Széchenyi István levele egykori cenki jobbágyaihoz 1860-ban
Drága Hazafiak tisztelt magyar Polgártársak!
Egykor hőn szeretett Jobbágyaim!
Mi, czenkiek, édes, egykor oly boldog Hazánk véghatárán állunk. Czenk nyugat felé első hely, hol drága anyaföldünk szívünk- és lelkünkbe elválhatatlanul beleszőtt nyelvén dícsértetik a királyok királya, a nagy Isten; és imoldánk már-már roskadozó állapotban van…
Azért, mielőtt késő volna, emeljünk egy díszes templomot Nagy-Czenken, és pedig első királyunk, Szent István tiszteletére, ki hazánkat szinte egy ezred előtt alkotta-, és bizonyosan el nem hagyandja soha.
Mostani imoldánk ugyan még nincsen olyannyira roskadozó állapotban, mikép szoros kötelességünk volna azt rögtön szétbontani és helyette újat rakni. Elég könnyű volna a mostanit még hosszabb időre tatarozni, és beütvén túlsúlyú boltozatát – könnyebb fedezettel ellátni.
Ámde célszerű és okos volna-e, kérdem ha bevárnók annak végpusztulását, mihez képest aztán „ránk parancsolják” újnak felépítését?
Tegyünk a nagy Isten dícsőítésére inkább többet és halasztás nélkül, mint mire – földileg szólva – köteleztethetnénk. Ebbéli búzgóságunk magasb’ihletés által soha nem fogja velünk felejteni, hogy magyarok vagyunk, és nemzeti kötelességeinknek is tartozunk megfelelni minden koron.
Mostoha körülményeink ugyan erősen leapasztották tehetségeinket – pénzben egy cseppet sem bővelkedünk –, azért nem is volna célszerű valami remek és túlcifrázott templomot raknunk. Legyen tágas, de egyszerű – és valamint egykor tökéletes egészségben éltük boldog napjainkat, úgy legyen most barátságos őszinte kézfogásunk és vállvetésünk mindenben azon legfőképp ékesség és dísz., mely a templomon kívül és belül lelkesítsen minket.
Tolnay Antal tisztelt czenki lelkész urat megbíztam, tegye magát veletek tisztelt Polgártársak érintkezésbe, mikép a kitűzött és elhatározott ügynek minél előbb foganatot eszközöljön.
Legőszintébb hazafiui rokonszenvvel
gróf Széchenyi István s. k.
(MTA Kézirattár Széchenyi Gyűjtemény K 193/147 – Közli: Keszei Dénes: Történetek és leírások Nagycenk múltjából. Nagycenk, 1987. 24. p.)
