Külterületi nevek
Külterületi nevek
Akasztó-hegy. 1758: Akasztó hegy, 1842: Akasztó hegy. Homokdomb Hajdúsámson határában.
Akasztó rét. 1758: Akasztó rét, 1841: Akasztó rét. Nedves talajú, lapos terület az Akasztó-hegy és a Mogyorós csárda között.
Árok. 1347: Ark fossatum. A Csörsz-árok (Ördögárok) egy része Sámson délnyugati szögletében.
Árokrét. 1758: Árokrét, 1833: Ároki rét, 1861: Ároki rét. Határrész a Csukásdűlő keleti oldalán.
Bajinka. 1758: Bajinka, 1842: Bajonka. Homokdomb Sámson határának délkeleti részén.
Banka laposa. 1758: Banka laposa. 1837: Banka laposa. Rét a sámsoni határ keleti szélén.
Bigecs vagy Bigécs. 1300: Begech, 1312: Bygeth, 1338:. Bygeech. Szabolcs megyéhez tartozó falu volt Sámson közelében. 1300-ban Köpccsel együtt a Gutkeledek kezére került, 1312-ben Túrsámsonnal és Köpccsel együtt Gutkeled-nembeli Diószegi Miklós fiai kapták. Nyugati felét Diószegi Konrád Debreceni Dózsa fiainak engedte át.
Bolyvár. 1758: Bolyvár, 1833: Bolyvár, 1837: Bajbár, 1861: Bajbár. Mocsaras terület és tó a Savóskút északnyugati részén.
Borda út. 1758: Borda út. Földút volt Sámson belterületétől nyugatra.
Budaházy szőlőskert. 1864: Búdaházi szőlős kert. A Nagyszőlőskerti utca folytatásában van.
Cigány-rét. 1842: Cigányrét. A diósvári járáshoz tartozó lapos.
Cövek-hegy. 1785: Czövek hegy, 1841: Czövek hegy. Homokdomb Sámsontól északra.
Csukás. 1758: Csukás, 1837: Csukás. A Cserei-ér és a Diósvári-árok öszszefolyásától keletre elterülő, vizenyős talajú határrész.
Derék út. 1758: Derék út. A Sámsonikert és a Kiscsere-dűlő között vezető út. A XVIII. században még szélesebb és fontosabb volt, a Debrecenbe vezető 471-es országút elődje.
Dinnyés lapos. 1758: Dinnyés lapos, 1837: Dinnyés lapos, 1841: Dinnyés lapos. A Bagosi út déli oldalán terül el, a Ligeti-ér völgye.
Diósvári-dűlő. 1548: Dióvárallja, 1758: Diósvári járás, 1864: Diósvári Óldal, 1978: Diósváridűlő, 1981: Diósvári-dűlő, 1991: Diósvári-dűlő, l997: Diósvári dűlő. Határrész a belterülettől északnyugatra, a vasúttól északra. Pesty: „A’ Diósvári Óldal neveztetik onnan, hogy ezen Óldal részen egy romladozott főldvárhoz hasonló homok domb lévén; bizonyos Diós nevű gújás a’ gujabeli marhákat ott szerette és szokta állásolni.” Zoltai: „1548-ban Parlaghy László özvegye, Magdolna úrnő panaszkodik Bornemisza Miklósné Henczidai Kata és ennek fia, Parlaghy Zsigmond hatalmaskodása miatt. Ezek az ő Csépán nevű erdejét, másképpen Dióvárallja nevű földjét, a parlagi határban elfoglalták.” 1758-ban a sámsoni határnak Pallaggal szomszédos részét Diósvári járásnak, illetve Diósvár-laposának hívták. Zoltai: 1842-ben „a majorsági és úrbéri földek osztályozásánál a diósvár-járáshoz tartoztak a sámsoni földön Gabonalátó-, Púpos- és Akasztóhegyek, Dióskút-, Mogyorós-, Cigányrét és Gánás-laposai.”
Egyházi föld. 1758: Terra parochialis. Egyházi birtok volt Sámsontól délre, a sámsoni határ déli részén.
Fazekas-hegy. 1758: Fazekas hegy, 1841: Fazekas hegy. Sámson község határának délkeleti részén álló homokdomb.
Földvár-hegye. 1758: Földvár hegye, 1837: Földvár hegye, 1841: Földvár hegye. Homokdomb Sámson határában, a településtől délkeletre.
Füle kútja. 1758: Füle kúttya, 1841: Füle kuttya. Mezei kút volt Sámsontól délre.
Gabonalátó-hegy. 1758: Gabonalátó hegy, 1842: Gabonalátó hegy. Sámson belterületének északnyugati határán áll, a Cövek-hegy és a Púpos-hegy között. Aratás idején onnan figyelték, nincsen-e tűz a határban.
Gyakor-hegy. 1758: Gyakor hegy, 1842: Gyakor hegye. Sámson határának déli részén álló homokdomb.
Hegedűs-hegy. Az 1758. évi kéziratos térkép már jelöli Sámson belterületétől északra, a Köpcsi kátyú és Köpcsi-gerend szomszédságában. 1907-ben és 1909-ben szőlővel telepítették be.
János-tava. 1758: János tova, 1864: János tó. Pesty Frigyes említi kéziratos helynévtárában a sámsoni tavak között. A Jánostava-dűlőben volt, a régi tó feltöltődött.
Jegenye laposa. 1758: Jegenye laposa, 1837: Jegenye laposa, 1841: Jegenye laposa. Vizenyős lapály volt Sámsontól délnyugatra.
Kápolna-hegy. 1758: Farkas Kápolnája, 1842: Farkas kápolnája, 1986: Kápolna h. 158 méter magas homokdomb Liget-dűlő keleti részén.
Kecske-hegy. 1758: Kecske gerend, 1837: Kecske gerend, 1864: Ketske-hegy. Hosszan elnyúló homokdomb a sámsoni határ déli részén.
Kis-erdő. 1864: Kis erdő. Pesty: „Kis erdő; onnan neveztetik, mivel ez, a határ külön részén egyedül, ’s a’ többieknél kisebb kiterjedésben áll.”
Köpcs. 1214: Cups, 1300: Kupch, 1312: Kubs. Árpád-kori falu volt Sámsontól északra, a Savóskúti-erdő és Liget-dűlő területén.
Kutyajárás. 1864: Kútyahúgyoztai óldal, 1981: Kutyajárás, 1991: Kutyajárás. Határrész Sámson belterületétől északkeletre, Savóskút és a Sötét-erdő között, a 471-es számú országút két oldalán. Pesty: „A’ Kútya hugyoztai óldal nevét vette onnan, hogy azon részre, egy gúja kút még a’ régibb korban készíttetvén; mídőn az elkészűlt, egy kútya által annak kávája azonnal meg húgyoztatott, ’s erről őrőklé e’ nevezetet.”
Küküllő. 1758: Kükülő. Vízjárta, völgyszerű határrész a Hosszúrét és a pallagi határ között.
Lápos. 1894: Lápos, 1981: Lápos, 1997: Lápos. Vízjárta, nyirkos talajú hely a Debreceni út északi oldalán.
Lencsés-gerend. 1758: Lentséd gerend, 1783: Lentsés gerend, 1888: Lencsés gerend. Hosszú homokhát a Savóskúti-erdő keleti részén.
Liget-dűlő. 1894: Liget-puszta, 1978: Ligetdűlő, 1981: Liget-dűlő, 1997: Ligetdűlő. A sámsoni határ északi része, Aradvány, Abapuszta, Geszteréd és Hadház között.
Martinka. 1833: Martinka. Sámsonhoz tartozó szőlőskert és lakott hely a községtől délre, a debreceni Nagycsere szomszédságában.
Méhész-gerend. 1758: Méhész gerend, 1826: Méhészgerend. A Savóskúti-erdő keleti széle közelében, a Patkó kútjától keletre fekvő homokdomb egykori neve.
Meleg-oldal. 1758: Meleg oldal, 1841: Meleg oldal,1981: Melegoldal, 1997: Melegoldal. Határrész a településtől délkeletre, Sámson belterülete és a Nyomási-dűlő között.
Mikótelek. 1758: Mikó telekje, 1978: Mikótelek, 1995: Mikó-telekdűlő. Határrész a község belterületétől északra, a Savóskúttól délre. 1938-ban Zoltai Lajos így írt róla: „Mikó-telekje. A sámsoni határ Kutyahugyozta furcsa nevű járásában, Tamási-p. felől, a ns. Kultsár-család tagján.”
Mogyorós csapszék. 1860: „Mogyorós nevű külső csapszék”, 1864: Mogyorósi csárda, 1896: Mogyorós cs. Neves csárdaépület volt a Debreceni út északi oldalán. Pesty: „Csárda. Van kettő, u. m. Savós Gúti és Mogyorósi.”
Mosó-tó. Mosóu-tóu, -ho. 1758: Mosó tó, 1837: Mosó tó, 1841: Mosó tó. Ma is ismert név. Kisebb vízállás a belterülettől délnyugatra.
Nagy-halom. 1792: Nagy Halom, 1842: Nagyhalom. A sámsoni határ északi részén volt ilyen nevű emelkedés. Közelében létesült a Kulcsár-kert.
Nagykert. Lásd Sámsonikert.
Orgyális. 1896: Ordalis tn. 1981: Orgyális, 1991: Orgyális. Határész Ligetdűlőben Kis-Aradványtól nyugatra.
Patkó kútja. 1837: Patkó kúttya. Erdei kút volt a Savóskúton a Tarkakutya-gyakra és a Méhész-gerend között.
Pócsik-hegye. 1758: Pócsik hegye, 1842: Pócsik hegye. Homokdomb Sámson belterületétől északra, a Dankótelep mellett.
Púpos-hegy. 1758: Púpos hegy, 1842: Púpos hegy. Alakjáról kapta a nevét. Sámson belterületétől északnyugatra van.
Sámsonikert/Sámsonkert. 1861: Nagykert, 1896: Sámsoni kert, 1974: Kiscseredűlő, 1978: Sámsoni kert, 1981: Sámsonikert. Lakott terület, szőlős- és gyümölcsöskert a 471-es debreceni út déli oldalán, Sámsontól délnyugatra.
Savóskút. Erdő Hajdúsámson belterületétől északnyugatra.
Savóskúti csárda. 1758: Diversorium „vendégfogadó, csárda”, 1860: Savóskúti külső csapszék. 1864: Savós gúti csárda, 1896: W. H. [a német Wirtshaus „vendéglő, csapszék” szó rövidítése].
Sötét-erdő. 1864: Sötét erdő, 1991: Sötét-erdő. Sámson keleti határán álló erdő, a Bagosi-Mártonfalvai út és a Szatmári út szögletében.
Szarvas-gerend. 1758: Szarvas gerend, 1842: Szarvas gerend. Domb Sámson határának déli részén.
Szik út. 1758: Szék út, 1827: Szik uttya. A mai, 471-es számú debreceni országút előzménye.
Szőlő-hegy. 1758: Szőlőshegy, 1894: Szőlő h. 164 méter magas határdomb a sámsoni Ligetdűlő, a hadházi Parlag-puszta és Geszteréd puszták között.
Tarkakutya-gyakra. 1758: Tarka kutya gyakra, 1837: Tarka kutya gyakra. Bozótos, sűrű erdőrész a Köpcsi-gerend és a Köpcsi-által keleti oldalán.
Vén-kert. Kertség a határ keleti részén, Tamásipuszta szomszédságában.
Vermes-hegy. 1758: Vermes hegy, 1842: Vermeshegy. Homokdomb a sámsoni határ déli részén, Martinka közelében. A XVIII. század közepén még erdő volt (egy része ma is az).
Villongó. 1991: Villongó. Erdőrész a Savóskúti-erdő északi felében, az Abai út és a hadházi Pálinkás-dűlő között.
Vitézi-telek. Az első világháború után – a háborúban vitézi címet szerzett katonáknak – kiosztott telkek a községtől délre-délkeletre.
A község helynévanyagának kutatása szempontjából felhasználható irodalom: Jakó Zsigmond: Bihar megye a török pusztítás előtt, 1940, Magyarország földrajzi névtára II. Bp., 1981, Zoltai Lajos: Települések. Egyházas és egyházatlan falvak Debrecen város mai határa és külső birtokai területén a XI–XV-ik századokban. Debrecen, 1925. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban kutatható Bihar vármegye és Debrecen térképanyaga.
