ERDÉLYI JÓZSEF: ÁRADÁS

Full text search

ERDÉLYI JÓZSEF: ÁRADÁS
Felhő szakadt, áradt a Bitva
olvadáskor se volt különb,
kijött a mély patakmederből,
azt hitte hogy mindent elönt,
hegytől hegyig Döbrente síkján,
mit ősidőkben ő gyalult.
Megáradt és barna vizébe
rét, vetemény, mag belefult.
Égerfák, fűzek, bodzfák, iszalag-
lugasok lombos rejtekét
elhagyta és ment legyalázni
a tarlók aranyüstökét,
mint egy szégyentelen világfi,
ki feleséget-gyermeket
elhagy botor fővel vadászván
vad és tilos szerelmeket.
A parton állt, botránkozott,
csodálkozott a nép, a nők,
a gyermekek… Áradt a Bitva,
azt hitte hogy mindent elönt.
Sodra sörényes, domború volt,
zúgott a gyaloghíd alatt,
ahol bokáig ért előbb még,
elnyelt ma ott kocsit-lovat.
Álltam én is, néztem a Bitvát,
magamra ismertem legott:
így hagyom én is el a medret,
hogy majd világgá szaladok;
szabad és fiatal leszek,
legény, mindhalálig legény
s egy, két nap és higgad a kedvem,
untatni kezd a hős regény…
Három nap mulva mind lefolyt
a Bitva árja, semmisem
maradt belőle, csak a dengelt
földek mutatták szennyesen:
mi történt… Visszatért a Bitva,
szokott medrébe, égerek,
bodzfák, iszalagok alá,
mint egy szégyenlős vén gyerek.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi