Czetinai ág.
Czetinai ág.
A czetinai * ág alapitója Frangepán Zsigmond II. Miklósnak fia volt, kinek nemzékrende következő:
Cetin vagy Czetin helység a Sluini horvát ezred földén fekszik.
III. tábla.
Zsigmond lásd I. táblán. 1461.; III. György v. Gergely kalocsai érsek † 1522.; VII. János elesett Udvinenél 1493.; I. Ferencz egri püsp. kalocsai érsek † 1542.; Kata (Perény Gáborné); Ilona (gr. Turri Györgyné)
Zsigmond, kiről mint az ottochaczi püspökség alapitójáról már fölebb emlékeztünk, nemzé III. Györgyöt és VII. Jánost.
III. György vagy némelyek szerint Gergely papi pályán fénylett. Kalocsai olvasó kanonokból sz. fejérvári prépost, innen 1499-ben veszprémi püspök, és 1503-ban kalocsai érsek lett. 1506-ban Miksához Bécsbe Buzlay Mózsessel követségben, 1515-ben Ulászló királylyal a királyi gyermekek kiházasitása dolgában járt. 1518-ban a bácsi gyülés által II. Lajos tanácsosává neveztetett. 1521-ben a wormsi gyülésre V. Károlyhoz volt követ *, honnan eredmény nélkül térvén haza, meghalt 1522-ben.
Istvánffy 1685-ki kiad. pag. 67.
VII. János egész életét katonáskodásban tölté; elesett az udvinai csatában 1493-ban *. Gyermeke három maradt: I. Ferencz, Katalin, és Ilona, gróf a Turri Györgyné.
Istvánffy 1685-ki kiad. pag. 20.
Katalin Perényi Gáborhoz ment nőül. Buzgó követője volt a Kalvin és Luther tudományának. Ő nyomatta ki udvari papja Komjáthi Benedek forditása szerint sz. Pál leveleit magyar nyelven Krakóban 1535-ben *, mely neki van ajánlva, és czimlevele belső oldalán az itt fölebb közlött Frangepán czimert is tartalmazza.
Szépen megmaradt példánya megvan az egyetemi könyvtárban. A benne látható czimerről vétetett le a Frangepánok itt közlött czimere, mely maga egyedül hiteles adat arra, hogy ez a Frangepánok czimere, de ehez hasonlót láthatni Valvasornál is tom. III. pag. 103. valamint a Trophaeum Estorasianumban.
I. Ferencz ifju korában Ferenczes barát lőn, bácsi és kalocsai érsek, és egri püspök. Már 1527-ben János királynak követe volt Lengyelországban *. Miután VII. Kelemen pápa a szerzetes fogadalmak alól fölmenté, őt nevezte ki Szapolyai Tomory helyébe kalocsai érseknek. 1535-ben Spanyolországban V. Károly királyhoz járt követségben. 1538-ban – mivel az érsekség jövedelmeit a török miatt nem húzhatta – az egri püspökséget is megkapta. Ezután járt Szapolyay részéről követségben. Ennek halála után Ferdinand hive lőn, és attól is fontos küldetésekkel bizatott meg. Az egri püspökséget Perényi bitorolván, élte vége felé Pozsonyban lakott, ott készité végrendeletét, melynek végrehajtójául I. Ferdinandot és Nádasdy Tamást kérte meg. Meghalt 1542-ben. Benne a Frangepánok czetinai ága kifogyott.
L. Szalay László értekezését „János király és a diplomatia“ a Szépirodalmi Szemle I. kötetében, honnan diplomatiai belátása és eszélye teljes fényben kiviláglik. – L. róla Nic. Schmith Episcopi Agriens. tom. II. p. 332. Leirja életét Horányi is Memoria Hung. I. 699. – Pray Hierarchia II. p. 79. és köv. közli végrendeletét, melyből kitetszik, hogy még egy testvére Péter volt, udvari orvosa I Ferdinandnak. L. Weszprémi Biograph. Medicor. Cent. III. p. 37.
