Blomberg család.
Blomberg család.
Báró Blumberg Albert és Sebestyén az 1687-ki országgyülésen honfiusittatik hazánkban*. – A báró Blomberg család VII. Henrik császár, és bajor Lajos alatt már virágzott. Mint irják: eredetét Svábországból veszi. – 1306-ban élt Blomberg Pál, ki több vitézzel Kurlandba megy, és ott a Serateni és Puhmeni birtokot szerzi. Fia Kocsárd (Gotthard) 1370-ben a Rudau melletti csatában esik el. Másik fia, vagy testvére Siegfried, mint rigai érsek Avignonban halt meg 1373-ban. Ennek testvérétől való unokája Henrik, a német rend vitéze, 1410-ben Tannenbergnél marad a csata-síkon. Egy későbbi Henrik (szül. 1513-ban) szerzé Kurlandban a Sergewiten és Mitaui birtokot, melyet a család jelenleg is majoratus gyanánt bir. Ennek unokája Albert János (meghalt 1689-ben), császári hadi tanácsos, és Iván és Péter orosz czárhoz küldött követ, Sebestyén és Henrik testvéreivel együtt I. Leopold által 1670-diki május 15-kén Bécsben kelt oklevél által római német birodalmi báróságra emeltetett. A fölebbi említett Albert és Sebestyén az, kik hazánkban indigenatust nyertek. Albert ága kis unokájában Frigyesben kihalt; birtokai átmentek a más ágra. A család két ágon – Kurlandban és Poroszországban, és a lippe-detmoldi herczegségben – jelenleg is virágzik, azonban ezek már e gyüjtemény körén kivül állanak*.
1687. XXIX. törv. cz. – A törvényczikkben Blumberg áll, de a család magát Blomberg-nek irja.
Goth. geneal. Taschenb. f. Freyh. 1857.
