Biró család. (Padányi).
Biró család. (Padányi).
IV. Béla király 1265-ben Sault és Saulust Salamonnak fiait a csallóközi Padányból eredetteket, (Saul et Saulum filios Salamonis etc. de villa Padan, qui filii Bissenorum dicuntur) a nemesek sorába emelé*, hogy az ő, és nem más zászlója alatt harczoljanak. E nemes levelet átirá és megerősité 1270-ben V. István király is*.
Fejér. Cod. Dipl. tom. IV. vol. III. 262.
Fejér. Cod. Dipl. tom. V. vol. I. 47. 93.
E családból származtatá magát a padányi Biró család, és azt 1730-ban az akkori királyi helytartó Pálffy János előtt igazolá is Biró Márton*. Czimere a családnak kék mezőben zöld dombon álló galamb, csőrében zöld gallyat tartva, mint ezt a metszvény is mutatja.
Horányi Mem. Hung. I. 298.
Emlitett Biró Márton Padányban született 1693-ki april 15-kén, már már kétségessé vált nemességü szülőktől. Papságra adván magát, fokonként emelkedett. 1744-ben veszprémi püspök, azon vármegye főispánja, belső titkos tanácsos lőn, s egyszersmind az apostoli királyné főkanczellára, mi a veszprémi püspökséggel együtt jár. Meghalt 1760-diki aug. 10-kén*. Jeles egyházi szónok volt, és több egyházi latin és magyar munkát adott ki*.
Róka: Vitae Praesulum Vesprimien 484. hol arczképe, és azalatt czimere is látható.
Horányi id. h. elészámlálja munkáit.
