Cseh család. (Jablonczai).
Cseh család. (Jablonczai).
Csehországból Jablonczáról, mely Janknak is neveztetett, szakadt hazánkba, s itt második neje Ludáni Anna után a Ludáni Péter javait, ugymint Bars vármegyében Füs, máskép Gödör-Füs, Pozba és Belényes, Hont vármegyében Tompa és Magyarad, Nyitra vármegyébe Vicsap egy negyedrésze, és Szabolcs vármegyében Apagy helységet Füsy György és Jánostól az egri káptalan előtti bevallás szerint megkapván, azokra 1496-ban Ulászló királytól megegyező adományt kapván beiktattatott. 1517-ben ezen javakba II. Lajos királytól nyert ujabb adomány folytán ismét beiktattatott, ellenmondván a Dovorány család. Első neje nem tudatik, a második volt Ludány Anna. Ágazata igy sarjadzott:
Cseh János 1496. (Ludány Anna); Az 1-től: Márton (Cseh de Jabloncza) 1524.; László (Cseh de Jabloncza); 2-től: Ferencz 1528. (Frusina); Erzse 1526. (erdős-kereki és saali Aczél Istvánné); Anna (1. Dolgos Tamás. 2. Babindály id. Gergelyné)
Jánosnak második nejétőli fia Ferencz magát Ludán, Füs, és Jablonczáról irta. Hűtlenség bélyegén vesztvén el javait, azokat kozmafalvi Dolgos Ambrus és János kapják 1532-ben. Ezen Dolgos Jánosnak fia Tamás elvette nőül Cseh Ferencz leányát Annát, kinek utódai a Dolgos és Babindaly, majd a Szelecsényi család is kihalván, ezek után örökösök az Ocskay, Berényi és Konkoly *.
Geneal. authent. Mss. 207. tom. I.
