Sivatagi kaland
Sivatagi kaland
Vándorol egy pasas a Szaharában. Már napok óta élőlénnyel nem találkozott. Végre egy domb tetején megpillant egy embert. Lelkesen közeledik hozzá, s azt látja, hogy a másik úgy tesz, mintha kormánykereket forgatna, és berreg hozzá, mint egy kisgyerek.
- Ez hülye - legyint a vándor, és inkább tovább megy. Pár óra múlva megint megpillant egy embert, az is kormányoz és berreg.
- Hát itt mindenki hülye? - kiált föl bosszúsan emberünk, és tovább megy. Megpillant egy embert, aki a homokbuckán ülve újságot olvas.
- Végre egy normális lény! - kiált föl a vándor, és odamegy a másikhoz. - Képzelje csak, több emberrel találkoztam, akik úgy csináltak, mintha vezetnének, és közben azt mondták, hogy brrrr, brrrr...
A másik erre fölpattan, rémülten eldobja az újságot, és felkiált:
- Úristen, már ilyen közel vannak? Akkor brrr...brrrr...
