Ismeretterjesztés
Ismeretterjesztés
Az 1914-1920 közötti néhány év alatt Hevesy György magyarországi jelenléte nagyon is intenzívnek mondható. Nem maradt szigorúan a laboratórium falai között, hanem megnyilvánult szinte minden lehetséges tudományos fórumon, melynek eredményeként igen jelentős ismeretterjesztő munkásságot fejtett ki. Igaz, ennek nagy részéből nem készült cikk. Előadásainak színhelyei: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Mathematikai és Fizikai Társulat, a Budapesti Kir. Orvosegyesület, a Magyar Mérnök- és Építész Egylet és a Természettudományi Társulat kémiai és ásványtani szakosztálya.
Szakmailag felkészült közönség számára számolt be a legújabb tudományos eredményekről a radioaktivitás és az anyagszerkezeti kutatás területén. Beszélt a radiokémia és az elektromosságtan összefüggéséről, az atomok szerkezetéről, a radioaktivitásról, illetve a radioaktív anyagok tulajdonságairól, az elektronelméletről, a megújult elemfogalomról (benne az egyik lap szerint: „izotrópiá”-ról!) és minden egyébről, amit a témakörben ez idő tájt egyáltalán tudni lehetett.
A különféle folyóiratokban közölt ismeretterjesztő cikkeivel nagymértékben gazdagította az amúgy is fölöttébb tiszteletre méltó hazai ismeretterjesztő irodalmat. A cikkek felépítése meglehetősen hasonlít egymásra. Közlik az alapvető kísérleti tapasztalatokat: a radioaktivitás felfedezését, a radioaktív anyagok leírását, a különféle sugárzásokat, kísérleti módszereket, és helyet adnak a jelenségek különböző értelmezési lehetőségeinek.
Igen jelentős például az 1911-ben megjelent cikksorozata. Ebben a radioaktivitással összefüggő tények ismertetése után Rutherford és Soddy elemátalakulási törvényével foglalkozott. Négy érvet hozott fel a törvény mellett: a rádium hőfejlesztését, az emanációk keletkezését, azt, hogy az a-sugárzás héliumionokból áll, végül a tórium-X keletkezését. A művelt nagyközönség közérthetően, magyar nyelven olvashatott a nemzetközi tudomány legfrissebb és legfontosabb korabeli eredményeiről.
