117. sz., május 28. SZEGED, MÁJUS 27-ÉN
117. sz., május 28.
SZEGED, MÁJUS 27-ÉN
SZEGED, MÁJUS 27-ÉN
Az országgyűlés jövő hó 8-án elnapoltatik, s csak őszkor ül ismét össze.
A kormány meg lehet elégedve a sessió lefolyásával. Elzajlott fölötte a budget-vita, s megszavazták a Kassaoderbergi vasút két millióját. Keresztülhajtotta az erdőtörvény javaslatot és meg lesz szavazva a kihágásokról szóló törvénykönyv.
Szeged pusztulása háttérbe szorította a politikai ellentéteket, és minden érdeklődése a törvényhozásnak összpontosult a pártkérdést nem képező Szeged rekonstrukcióját elősegíteni hivatott törvényjavaslatok megalkotásában.
A szerencse kedvez Tisza Kálmánnak.
Ő, ki ráerőszakolta a nemzetre a kárhozatos 1878-i kiegyezést, ki belevitte a boszniai kaland tömkelegébe, melyből többé nem található kivezető út, kit a nemzet ezen tetteiért meggyűlölt és kit Debrecen megbuktatott, ma mi tagadás hatalmának tetőpontján áll.
Szerencséje annyira kedvez, hogy a helyzet kényszerűsége kezére játszotta az egész ház bizalmát Szeged újjáteremtésének ügyében. Egyesült ellenzék és szélsőbal nagylelkűen lemondtak a politikai harcról, s alkalmat nyújtanak Tisza Kálmánnak összekötni nevét, családjának dicsőségét ama történelmi nevezetességű alkotással, melynek neve a jövő Szeged.
A világ részvéte kísérte Szeged pusztulását, a világ bőkezűsége ellátja segélyfillérekkel a nyomorban sínlődőket. De a világ figyelme mellett megy végbe fölépülése is.
Tiszát elítélte a nemzet többsége, midőn megalkudott Ausztriával közgazdasági érdekeink föláldozásával; átkait szórta rá, midőn fiait Boszniában meddő halálharcba hajtotta. De a sors alkalmat nyújtott neki a nemzetet kibékíteni. A bizalmatlanságot és átkot áldás válthatja föl, ha sikerül neki a magyarnak egy második fővárost teremteni, ha képes lesz a romok helyébe egy virágzó várost emelni, mely hirdetni fogja a magyar faj városalkotó erejét, és kisugározza a mellette és körülötte lakó nemzetiségekre a magyar nemzeti kultúra melegítő fényét.
Dicső föladat, melynek megoldására azonban még alig tétettek az első lépések.
Az országgyűlés megszavazta a kisajátítási törvényt, meg a királyi biztost és a tizenkettők tanácsát. Ezeken kívül még az ármentesítő társulatok és azoknak nyújtandó kölcsönre nézve tett némi intézkedéseket, melyek azonban se nem térnek el a régi rendszertől, se nem mutathatnak föl csak egyetlen egészséges új eszmét is.
Amiről azonban tanúskodnak, az a kormány jó akarata.
Ámde csupa jóakarattal nem lehet vizet szabályozni és városokat építeni. Oda eszmék kellenek és pénz.
Királyi biztosnak Tisza Lajos, a miniszter testvére szemeltetett ki; tanácsosai az ország és Szeged város bizalmát érdemlő és szakavatott férfiaiból állíttatnak össze. Ezek fogják a terveket, módokat és rendszabályokat megállapítani, melyek a rekonstrukció törvényeit képezik; ezek fogják a károkat becsülni, a segélyezendőket sorozni, és a segélyt és kisajátítást eszközölni.
Ezen hatáskört nyújtja a királyi biztosnak a törvény, s abból Tisza Lajos egy hajszálnyit sem fog átengedni másnak, mert ő Tisza: És a Tiszák szeretik a hatalmat és féltik is.
Jól van. A sors annyira sújtott bennünket, hogy szívesen hajtjuk a fejünket a gyámság alá. De a törvényjavaslatok, melyek az országgyűlés által elfogadtattak, nem intézkednek a rekonstrukcióra szükséges eszközökről, nem az államsegélyről és építkezési kölcsönről.
Még a kormány sajtója is mélyen hallgat e tárgyról, s csak az »Ellenőr« lebbentette föl alkalmilag a titokszerű fátyolt, midőn egy bécsi lappal polemizált és egy külön rekontsrukciói célokra fölveendő kölcsönről tett említést.
E hallgatás alatt, nem tudjuk, mi lappang. De a titkolódzás ily kérdésben, melytől nyolcvanezer magyar jövője függ, aggodalmat, sőt bizalmatlanságot gerjeszt.
A magyar nemzet alkotmányos érzelmei elvből ellenkeznek a személyes abszolút hatalommal, mely egy királyi biztos uralkodásában kifejezést talál. Csak oly rendkívüli körülmények által indokolható ezen intézkedés, mint amilyen Szeged városé.
De akkor is helyesen intézkednék a kormány, ha a királyi biztosi institúció elleni természetes averziót enyhíti a kiküldetés módja által.
Jobb ajánlattal pedig nem jöhet, mint a megszavazott segélykölcsönnel.
Az országgyűlés még együtt van, tehát még nincs késő a kormány intézkedéseire nézve.
Jöjjön tehát a királyi biztos, de ne jöjjön üres kézzel.
