A NÉPSZÍNHÁZBAN (Ifj. Ábrányi Kornél: A kis gróf szerelme)
A NÉPSZÍNHÁZBAN
(Ifj. Ábrányi Kornél: A kis gróf szerelme)
(Ifj. Ábrányi Kornél: A kis gróf szerelme)
A Népszínházban ma Ábrányi Kornél a »Kis gróf szerelme« című 3 felvonásos népszínműve került színre félig telt ház előtt. A darab meséje a régi ismerős mese. Julcsába beleszeret a fiatal földesúr, Gábor gróf, s hogy kettesével érje a veszedelem, ezenfelül van valami Hamis Kata nevű hajadon, aki az öreg Csicsának igyekszik megkeríteni, nem látható és nem hallható intrikák által a leány kezét. A lány, bajos volna meghatározni, miféle lélektani alapon, csakugyan hozzámegy Csicsához, alkalmasint azért, hogy elénekeltethesse Bandival (Tamássy) ablaka alatt a »Csicsáéknál ég a világ« című népszerű dalt, mely hatott is. Julcsa azonban Bandit szereti, de jóllehet a vén Csicsa, amint illik, meghal a második felvonás végén afeletti mérgében, hogy a kis grófot neje szobájában a sifonérban találta, mindamellett nem egyesülhet Bandival, mert ez csak a harmadik felvonás végén történhetvén meg, addig a Bandi hallani sem akar Julcsáról, mivel azt hiszi, hogy a gróffal viszonya van, s ő maga rejtette el a sifonérba. A harmadik felvonás végén azután Samu bácsi születésnapján kitudódik a Julcsa ártatlansága, s egymáséi lesznek. Ennyit a meséből. Az alakok egytől egyig hús- és vérnélküliek. A cselekvény kusza s majd mindenütt nélkülözi a lélektani indokolást. Mi késztette Julcsát férjhez menni Csicsához, s viszont hogy mondhat le róla oly könnyedén Gábor gróf, ki különben is (dacára, hogy a színmű hőse) gyarló alak? Legtöbbet érne még valamennyi közt Tihamér diák (Solymossy), ha a szerző csodálatos módon el nem tüntetné a darab közepén. A nyelvezet elég csinos, de gyakran kizökken a népies kerékvágásból. Új fordulatokat, magvas gondolatokat s a népies élet ama báját, melyet költőileg visszatükrözni hivatása a népszínmű-írónak, hiába keresnők a kis grófban, a reminiszcenciák terméke ez minden ízében. A népszínmű-irodalom nem nyert vele semmit, a népszínházi játékrend is csak keveset. A szereplők szépen játszottak, különösen Szabó Karolát kell kiemelnünk, és kis szerepe dacára Solymossyt, hogy Tamássyról ne is szóljunk, ki néhányszor tapsra is ragadta a közönséget dalaival. Szerzőt az első felvonás végén hítták.
