Egészen addig világos és hangsúlyosan kifejezett a felekezeti megosztottság, míg elébük a 18. század végén készülődő modern nacionalizmusok, mint a nemzetek versenyében kompromittáló körülmény elé, függönyt nem húznak. A nacionalizmusok a múlt század végéig ritkán szállnak szembe közvetlenül az egyházakkal, hacsak az egyház nem állami mivoltában, általában a pápaság képében jelentkezett. Ez a közvetettség a felekezeti kérdés polgári kori jellegéhez meghatározó, tulajdonképpen a felekezetiséget is szekularizáló vonással járul hozzá. A vallás ott is magánüggyé válik, ahol az egyházat és az államot nem választották szét közjogilag. Így a függöny, amit a modern nemzetek a felekezeti széttagoltság elé vontak, maga a magánjog lesz. A formát itt is a polgári társadalom egyéniesülő szervezeti elvei alakították ki. Az egyházi közjoggal folytatott szekularizációs küzdelmek, például a házassági jog terén, a magánjogi függöny mögül teremnek időnként a politikai szenzációk porondján. Ilyenkor a hagyományos, minősített közösségekkel való azonosulás középkorias szenvedélyével fűtik fel a korabeli médiumokat, mindenekelőtt a sajtót.
A felekezeti tagoltság maga az újkor terméke. Mai formáit azonban éppen ezek a múlt századi, „Kulturkampf”-jellegű magánjogi küzdelmek alakították ki (Salacz G. 1141974). Ennek révén a század végén még ebbe a széttagoltságba sikerült betagolódnia a magyarországi zsidóság nagyobbik, nyelvileg asszimilált, többnyire a neológ irányzathoz tartozó többségének (Szabad Gy. 1982: 77).
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.