TÁJI TAGOLÓDÁS ÉS TÁPLÁLKOZÁSSZERKEZET
579TÁJI TAGOLÓDÁS ÉS TÁPLÁLKOZÁSSZERKEZET
A magyar paraszti táplálkozáskultúra helyzetéről az európai nagytáji szerkezetben, valamint az újkori magyar paraszti táplálkozáskultúra különböző jelenségeinek táji megoszlásáról sorozatosan esett szó a maguk helyén az előzőekben. Befejezésül a táji tagolódás legfontosabb vonásait kívánom felidézni és összegezni. Nem cél ennek során sem a táji megoszlást mutató valamennyi jelenség felsorakoztatása, sem pedig a táplálkozáskultúra kistáji szerkezetének felvázolása. A nagytáji tagolódás körvonalait a táplálkozáskultúra fontos szerkezeti jellemzőinek és egyéb jellegadó vonásainak együttese rajzolhatja meg. E vonások az előző fejezetekben bemutatott konkrét megoldási változatokon túllépve a jelenségek osztályainak, a megoldások típusainak szintjén ragadhatók meg. A kirajzolódó nagytájak parasztkultúráit célszerű kulturális tömbökként kezelni, egymáshoz viszonyítva mutatkozó sajátosságaikat egymáshoz viszonyítva kiemelni. Ez nem jelenti azt, hogy a nagy területi tömbökön belül nincsenek egyrészt az egészet jellemző sajátosságokat kevésbé mutató, archaikusabb vagy modernebb kistájak vagy társadalmi csoportok, másrészt az összképet színező további jelenségek.
A MAGYAR PARASZTI TÁPLÁLKOZÁSKULTÚRA EURÓPAI HELYZETE
AZ ÚJKORI MAGYAR PARASZTI TÁPLÁLKOZÁSKULTÚRA TÁJI SZERKEZETE
