FORTUNATUS HISTÓRIÁJA.
FORTUNATUS HISTÓRIÁJA.
NÉMET EREDETI nyomán készült: Fortunatus históriája. (1651.) Egy Fortunatus nevű ifjú elbujdosik hazulról, nagy nyomorúságba jut, de a szerencse tündére megmenti: a boldog ifjú olyan erszényt kap a tündértől, melyből a pénz soha ki nem fogy. Utazásainak és kalandjainak végén megszerzi még a bűvös süveget is, azután visszamegy hazájába, Cypria-országba. Halálos ágyán két fiának adja bűvös erszényét és süvegét. Egyik fia vándorútra kel az erszénnyel, rendkívüli kalandokon esik át, míg végül két gróf megöli. Fivére megsemmisíti a süveget és bánatában meghal.
Ez a mese német nyelven jelent meg először. 1509-ben adták ki Augsburgban. Névtelen szerzője, helyesebben szerkesztője, egy keleti eredetű mesét olvasztott benne össze európai mesemotívumokkal. Munkájának olyan sikere volt, hogy tizenkét nyelvre fordították. Az ismeretlen magyar fordító iparkodott a német szöveg értelmének helyes visszaadására, de sok helyen nem értette meg eredetijét. Szórendi hibákat is ejtett, itt-ott germanizmusokat csúsztatott szövegébe. Főleg fordításának elején forgatta nehézkesen tollát, de amikor már sikerült megküzdenie az első ívek lefordításával, folyékonyabban szövegezte mondatait. A szükséghez képest rövidített is. Fordításában egyébiránt nem az 1509. évi augsburgi szerkezetre támaszkodott, hanem egy későbbi német szöveget használt.
Kiadások. – A Fortunatusról iratott igen szép nyájas beszédű könyvecske, miképen az ő erszényéhez és kívánt kedves süvegecskéjéhez jutván és több történt sok dolgairól, mely most németből magyarra fordíttatott a szép újságokban gyönyörködőknek kedvekért. Lőcse, 1651. – Lázár Béla kiadása: A Fortunatus-mese az irodalomban. Egyetemes Philologiai Közlöny. II. pótkötet. 1890.
Irodalom. – Beöthy Zsolt: A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban. I. köt. Budapest, 1886. – Lázár Béla: A Fortunatus-mese az irodalomban. Egyetemes Philologiai Közlöny. II. pótkötet. 1890. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. II. köt. Budapest, 1891. – Négyesy László: A XVII. századi széppróza. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Bleyer Jakab: Fortunatus-népkönyvünk és német eredetije. Egyetemes Philologiai Közlöny. 1907. évf. – Thienemann Tivadar: XVI. és XVII. századi irodalmunk német eredetű művei. Irodalomtörténeti Közlemények. 1922–1923. évf. – Dézsi Lajos: Régi magyar költők tára. VIII. köt. Budapest, 1930.
