Renaissance és reformáció
Renaissance és reformáció
A XV. század Európa »nagy« százesztendeje: az irodalom, művészet és tudomány megújhodásának, s az élet- és világnézet átalakulásának korszaka (renaissance). Nálunk e mozgalom élő képviselője: Mátyás király. Népének atyja, a Corvina alapítója, a nemzeti nyelv és dal kedvelője a tudomány és művészet bőkezű pártfogója. Örökre kár, hogy a Budára tervezte »studium generale« létre nem jött, mert az kétségkívül a renaissance hű kinyomata lett volna.
Kezet fog a renaissance-szal a XVI. században a reformáció, melynek hatására a vallás elkezd a kicsinyek azaz a nép nyelvén szólani. A renaissance a gondolkodók elméjében talált viszhangra, a reformáció pedig a népet találta szívén; példa rá hazánk a maga iskolázásával és lángoló hitvitáival. A mohácsi vész után az új mozgalomnak és elveinek a sajtó és a szószék útján való gyors elterjedése vigasztalólag hatott a lesujtott nemzetre. A szabadságvágyat ébresztve, az önérzetet élesztgetve, bizalmat keltett a nemzet szívében, s fölemelte a levertségéből. Mindenki érezte, hogy a nemzetnek halottaiból való feltámasztására és erkölcsi megújhodására főeszköz az iskolázás. Íme így találkozik nálunk az iskolázás renaissancea a nemzeti élet és az erkölcsök megujhodásával.
A mozgalomnak alkalmas tenyésztő helyei voltak azok az iskolák, melyeket a vagyonosabb városok még a XV. században nyitottak volt. Ez még nem elég. A protestáns egyház legkiválóbb férfiai a hitújítás színhelyére mennek, s Melanchton, Sturm és Trotzendorf – eme nagy iskolamesterek – oldalánál éveket töltenek, hogy itthon erejök legjavát az egyház és haza javára szenteltessék, pl. Dévai Biró Mátyás; Stöckel Lénárt, a bártfai mintaszerű iskola szervezője; Szikszói Fabricius Balázs, Balzarati Vitus János, a sárospataki ref. iskola első tanára; továbbá Sylvester János, Heltai Gáspár, Melius Péter, a debreceni iskola igazgatója; Honter János, az erdélyi szász iskolák szervezője: mind Wittembergában tanúltak, s így elmondhatni, hogy Melanchthon egyszersmind a magyar iskolázásnak is a nagymestere. Mindenik új protestáns iskola a felekezet élő gondolkodása, és eleven szívverése volt. A XVI. században az országban fennállott 168 kisebb és középiskolai rangú intézet közül 134 volt protestáns és csak 34 katholikus.
