Ez az érzület, ez a ragaszkodás soha sem nyilvánúlt szenvedélyesebben, szivósabbúl mint az utolsó Árpádházi fisarjadék, a velencés Endre trónra jutása körűl s uralkodása folyamán. Bárha ő maga trónrajutása után »ősei házától s a királyi tróntól mintegy idegenül huzamosan visszavetettnek« nevezi magát, mégis az a szegény mauvais sujet IV. László király – vagy talán inkább tragikusan kellene felfognunk végzetét? – már uralkodása elején Szlavónia hercegévé nevezve, visszafogadta őt a királyi házba s a korona várományosául ismerte el. Az ország rendjei meg törvénybe iktatták, hogy »mint a királyi törzsből származottat, az ország természetszerű (t. i. születés szerinti) urául tisztelik őt«. S az országos okleveli nyilatkozatokban folyton hangsúlyozzák, hogy ő »természetes urunk«, »a birodalom drága kincse«.
S a magyar népben még évszázadokig rezgett ez a húr, élt a tudat, hogy az Árpádház több volt egy uralkodó családnál. Klenódiuma, jelvénye volt annak a nemzeti egységnek s öntudatnak, melyek nélkül nem támadhat nemzeti irodalom. De ha ezek megalakúltak, megszilárdúltak: akkor, bárha századokkal késve is, de biztosan támadni fog amaz.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.