Később Shakspere tanúlmánya következtében erősödik Kisfaludy érzéke a tragikum iránt és mind több drámaiság vegyűl előbb érzelmes cselekvényeibe és szónokias dialogjaiba. A Zách-családnak, Széchy Máriának, Csák Máténak tragikus sorsa ragadja meg képzeletét; Stibor vajdában szembeállítja a zsarnok főurral az elnyomott jobbágyot – magyar színpadon demokratikus célzattal először – és abból az örök költői motivumból fejt ki drámai érdekű cselekvényt, melyet fő- és alacsony rendhez tartozók között támadt szerelem nyújt a nép- és műköltészetnek. E motivumból indúl ki – a mint tudjuk – Schiller Ármány és szerelme, mely Kisfaludyra sem tévesztette el hatását. Csak sajnálhatjuk, hogy a katasztrófa, mint legtöbb színművében, itt is a véletlenből, nem pedig a szereplők jelleméből és tetteiből támad. Kitűnik ez a darab meséjéből is. Stibor fia, Rajnáld beleszeret egy jobbágyleányba, Gundába. A büszke főúr, a ki még gőgösebb nejével, Dobrochnával, borzalmas kegyetlenséget művel jobbágyaikon, fia szívéből úgy akarja gyökerestől kiírtani a szerelmet, hogy a jobbágycsaládra rágyújtatja a házat s a leány beleég. Az embertelen apát fia megtagadja, de nem ez a büntetése, sőt a költő nem is a megégett jobbágyleány bátyjának kezével sújtja Stibort, hanem bűnhödését a véletlenre bízza. A vajdát ugyanis, a mint kertjében alszik, egy mérges kigyó marása megfosztja szemevilágától s eszétől; őrültségében aztán a bércről a mélységbe veti magát.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.