Phanocles, Φανοχλης, görög elegiaköltő az alexandriai korból. Leutsch (Philol. 12, 1857, 66. l.) valószínűséggel Hermesianax kortársává teszi, kivel úgy a tárgyválasztás mint a feldolgozás tekintetében közeli rokonságban áll. Szerelmi elegiákat írt επωτες η χαλοιczím alatt, mely úgyszólván a fiúszerelem történetét adja egyes elegiákban. Minden szerelmi történet tragikusan végződik. Egy 28 versre terjedő hosszabb töredék Orpheus szerelmét adja elő. E töredéket Stobaeus őrzé meg (floril. 64. sz. alatt). Ovidius erősen fölhasználta (met. 2, 367–380). A hesiodusi eoeae compositióját követi, a mennyiben minden uj mesét η ως-szal kezd. Töredékeit kiadta Bach, Philetae Hermesianactis Phanoclis reliquae, Halle, 1829. Tanulmányt írt róla Preller, Phanocles und die Mythologie d. Knabenliebe, Rhein. Mus. Új folyam 4, 399–405. (1845). Couat, La poésie Alexandrine, sous les trois premiers Ptolemées, 1882, 99–105. H. I.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.