vesszőfal: a népi építészet egyik legrégibb e legelterjedtebb falszerkezete. Az épület gerendavázát, a koszorú és a talpgerenda között, függőlegesen beékelt karókkal töltötték ki. A karókat nyír, fűz, gyertyán vagy juhar vesszőkkel, hasítékokkal vízszintesen befonták. Azután pelyvás sárral kívül-belül több rétegben betapasztották. Hasonló módon készítették el a közfalakat is. Azokon a területeken, ahol talpgerendát nem alkalmaztak, a karókat a talajba mélyítették. A vesszőfal neve: sövényfal (Kisalföld, Dunántúl, Alföld, Erdély), fonott fal, fonás (D-Somogy, Pest környéke), rekesztett fal, rekesztés (D-Dunántúl), kertelés (Erdély, Moldva), vályog (D-Erdély), patics, pacsit (ÉK-Mo., É-Erdély).– A vesszőfonás ősrégi technika, Európában a neolitikumtól ismert. Mo.-on vessző falú házat a honfoglalás korától építettek, a 16–19. sz.-ban az egyik legjelentősebb falszerkezet volt. Vesszőfallal építettek lakóházat, csűrt, istállót, ólat, kukorica górét, gabonást, sőt templomot és más középületet is. A 19. sz. utolsó harmadában kezdett háttérbe szorulni. (→ még: gerendavázas fal) – Irod.Györffy István: A Nagykunság és környékének népies építkezése (I– II., Népr. Ért., 1908); Bátky Zsigmond: Parasztházaink építőanyag szerinti megoszlása (1910-es adatok) (Föld és Ember, 1921); Csalog József: Talpas sövényházak a Tolnamegyei Duna-szakaszon (Népr. Ért., 1939).
Füzes Endre
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.