törköly: 1. a szőlőfürt taposás vagy sajtolás után visszamaradt szilárd részei (héj, mag, csutka). Egyéb elnevezései: törköl, maláta,mont. A törköly több paraszti készítésű termék, így elsősorban a törkölybor alapanyaga (→másodbor). – A törkölypálinka készítéséhez a törkölyt levegőtől elzárt edényben (törkölyös kád, félfenekű hordó) tárolják, törekes sárral fedik le. Borbőséges években a színlé leszűrése után a nedves törköly egészét kifőzték vagy kifőzették. – A törköly hasznosításának régóta ismert módja a takarmánytörköly (a lábasjószág szükségeledele) és a törkölytrágya (a kifőzött törköly földes keveréke), s nem utolsósorban a törkölyecet (→borecet) készítése. A törköly felhasználási lehetőségeit meghatározta, hogy gyengén taposott vagy erősen sajtolt volt-e, továbbá befolyásolta a parasztgazdaság önellátó vagy árutermelő jellege is. (→ még: pálinka, →törkölylátó) 2. Csömöge, cefre: megtört mustos szőlő, héjon erjesztéssel történő szőlőfeldolgozás után. Általában a vörös bor készítésénél a törkölyt a szállítókádból, lajtból favályún engedik az erjesztőkádba a fürtök lebogyózása után. A kocsányos törkölyt törkölyvilla vagy törkölykapa segítségével öntik a sajtárba, dézsába, ahonnan a nyílt erjesztés helyére, a káciba került (→csemege, →kád). Az erjedés vagy leszűrés után a felhasználása a mustnyerés módjától függ. Gyakrabban takarmányként és trágyaként szolgál, mert az erjedés utáni sajtolás száraz törkölyt ad, másodbor és pálinka készítésére kevésbé alkalmas (→ még: mustnyerés, →szőlőfeldolgozás). – Irod.Andrásfalvy Bertalan: A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai (Népr. Ért., 1957); Vincze István: A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre (Ethn., 1960).
Kecskés Péter
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.