tetejetlen hajó, pusztahajó: a →fahajók egyik változata. Ugyanúgy tölgyfa deszkákból készült, mint a →tetejes hajó, csak tető nélkül, de ezek között már sok olyan volt, amelyet erős fenyődeszkákból készítettek. A →csárda itt rendszerint középen volt elhelyezve. A tetejetlen hajókat csak ritkán használták búza, liszt vagy egyéb értékesebb áru szállítására, kivételt képezett a kősó szállítása. Egy közepes méretű tetejetlen hajón, pl. az ún. Tordai hajón 2 tömény és 2000 kocka sót tudtak szállítani (1 tömény = 10 000 sókocka; 100 sókocka = 1 q), azaz 22 000 hajósót. Voltak a Tordai hajóknál nagyobb méretű tetejetlen hajók is, amelyeken – a 20–40 tonnásakon – homokot és más építőanyagot szállítottak. A tetejetlen hajókon a rakományt, ha az esőtől védeni kellett, gyékényponyvával takarták be. A fahajók közül éppen a tetejetlen hajók bírták a legtovább a versenyt a vas uszályokkal és a gőzhajókkal. Utoljára – a két világháború között – már csak homokot és követ, téglát szállítottak rajtuk. Hívták →burcsujának is a tetejetlen hajókat, amelyeken homokot szólítottak, gyakran nevezték →sárhajónak. – Irod.Tömörkény István: Vízenjárók és kétkezi munkások (Szeged, 1902); Tömörkény István: Szegedi vízenjárók (Népr. Ért., 1906); Betkovszki Jenő: Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás (Szolnok, 1955); Betkovszki Jenő: A tiszai hajósélet (Szolnok, 1961).
K. Kovács László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.