struktúra: szerkezeti vagy szerkezetszerű rendszer, tárgyrendszerként a jelenségek összefüggései egy bizonyos aspektusból, metarendszerként az ilyen összefüggések felismerésére szerkesztett eszköz, mint ilyen, leggyakrabban →modell. Megkülönböztethetjük egy mástól a társadalmi lét és a társadalmi tudat struktúráit: az előbbiekhez sorolhatók elsősorban a munkaszervezet és a társadalomszerkezet, az utóbbiakhoz pedig a folklór különböző struktúrái. Pusztán a struktúrák szerkezetét tekintve statikus és dinamikus, ill. felszíni és mély struktúrák között tehetünk különbséget. Külön kell választani egymástól a személyiségre vonatkoztatott (legtöbbször pszichológiai és szociológiai kiindulású), a társadalomra vagy annak egyes csoportjaira érvényesített (legtöbbször szociológiai és társadalomtörténeti, gyakran azonban a →funkcionalizmus elgondolásain alapuló) és a különböző alkotástípusokra megállapított struktúrákat. Általában a szerkezet megállapítása azzal jár, hogy a részeket és az egészet mind statikusan (rétegek és összetevők egybekapcsolásával), mind dinamikusan (műveletek, operációk révén) kölcsönös összefüggésbe hozzák. A statikus összefüggések általában klasszifikatórikus értékűek. Már itt is megjelenik a valószínűség tényezője, valamint a matematikai statisztika módszereinek alkalmazása – mindezek segítségével a struktúra bizonyos dinamizmusra tehet szert. A szó szorosabb értelmében vett dinamikus struktúrákban ezen kívül egyrészt az egyes elemek összefüggései (oppozíciók, alternációk stb.) képviselik a változó tényezőt, másrészt a rendszer maga is „működik”, megváltozott körülmények (impulzus, „bemenet”) hatására maga is megváltozik (hatás, „kimenet”). Ez utóbbi voltaképpen a társadalomtörténet mozgásaiban érhető tetten, struktúrafogalomként pedig interakciónak, evolúciónak, entrópia és redundancia összefüggésének tekinthető. A strukturalizmus egyre több önállónak tekinthető struktúrát tár fel, ezekben a dinamikus vonások hangsúlyozása nyert újabban nagy szerepet. Egészen napjainkban a működés körülményeinek tisztázása kezdődött meg, olyan kategóriák (szintek és oppozíciók hierarchiája, „jelléválás”, társadalmi kommunkáció, társadalmi interakció stb.) előtérbe állításával, amelyek a korábbi felfogáshoz képest sokkal inkább dinamikus és társadalmi oldalról közelítik meg a struktúra fogalmát. Gyakorlatilag a néprajzban a rokonsági és leszármazási rendszerek, a folklór alkotások és műfajok szerkezeti és kommunikációs modelljei, legújabban pedig a kultúrára vonatkozó szemiotikai vizsgálatok eredményei nevezhetők struktúrának. (→strukturalizmus, →strukturális modell) – Irod.Mauss, M.: Sociologie et anthropologie (Paris, 1950); Radcliffe-Brown, A. R.: Structure and Function in Primitive Society (London, 1952); Lévi-Strauss, Cl.: Anthropologie structurale (Paris, 1958); Hankiss Elemér: Strukturalizmus (Bp., 1971); Strukturális folklorisztika (Összeállította Hoppál Mihály–Voigt Vilmos, Bp.–Szolnok, 1971–72).
Voigt Vilmos
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.