Pest-környék
Pest-környék: Pest város tágabb környezete, a Gödöllői-dombvidék, a → Tápió vidék és a → Kiskunság északi végének szomszédságában. Történeti forrásokban Pesteleji járás néven ismert, s mint ilyen közigazgatási egység volt, Vác, Gödöllő, Ócsa környékét is magába foglalva. A honfoglalás idején megült terület, megszállásában a fejedelmi törzs vett részt. A középkorban Pest és más városi települése, (Vác, Vacs, Tököl) révén is fejlett kultúrájú vidékeink közé tartozott. A hódoltság során nagyon erősen lepusztult. Középkori lakossága kis reliktumokban, vékony rétegben maradt meg. A felszabadító háborúk során pusztulása tovább fokozódott. A 18. sz. elejétől újra népesedett részben ide költöző magyarokkal, de a különösen nagy számban telepített szlovákokkal és németekkel is. Számos agrártelepülése a 19. sz. végétől beolvadt Bp., ill. Nagy-Bp. területébe. Paraszti közösségei a 20. sz. derekáig feltűnően archaikusak voltak, az urbanizáció és a polgárosulás a 18. sz.-tól egyre jelentékenyebbé váló Pest város közelsége ellenére is megkésve indult meg. Erre utal több településében a máig élő hagyományos viselet (pl. Rákospalota) s az ötvenes évekig megfigyelhető, archaikus sajátosságokban feltűnően gazdag népi építkezés. E jelenség oka, hogy a mezővárosok és a kis városok területéről ezek hiányoztak. A hagyományos kulturális központok messzebb feküdtek, a kulturális kiegyenlítődés a zárt nemzetségi csoportok között nehezen indulhatott meg, a parasztközösségnek polgárosulását pedig számos nagybirtok is fékezte. A világvárossá növő Bp. viszont a 19. sz. végétől gyors változások elindítója lett, részben a széles körben meggyökeresedő intenzív mezőgazdasági kultúrák révén, részben az ingázással ipari és szolgáltatási munkahelyeken elhelyezkedő falusi munkavállalók révén. A 20. sz. elejétől napjainkig Pest-környékre a tájat és népességet állandóan formáló és átalakító nagymérvű beköltözés folyik az ország különböző vidékeiről. – Irod. Novák József Lajos: Rákospalota néprajzi leírása (Népr. Ért., 1913–14); Ébner (Gönyey) Sándor: Kaminkéményes konyhák Bugyi, Sári, Dabas és Gyón pestmegyei községekben (Népr. Ért., 1927); Vajkai-Wagenhuber Aurél: Adatok a Budapest-környéki tót falvak népi építkezéséhez (Népr. Ért., 1937).
Filep Antal
