hosszúudvar: elsősorban települési forma, de munkaszervezeti egység is. Egy telken, többnyire természeti tényezőktől is meghatározott, területileg tovább ki nem terjeszthető beltelken, egymás végébe több család építi fel házát, s a hozzá csatlakozó vagy vele szemben álló melléképületeit. Az egy udvarban lakók a munkavégzésben segítik egymást, közösen használnak szerszámokat stb. – A hosszúudvarnak két, eddig eltérő típusát határozta meg a magyar néprajzi szakirodalom: 1. palóc hosszúudvar, ahol rokonok élnek együtt vagy nagycsaládi kötelékben, közösen vagy külön gazdálkodva, de egymást segítve; – 2. bodrogközi hosszúudvar, ahol nem vérrokonok, ill. nem feltétlenül vérrokonok élnek egy hosszúudvaron, minden esetben önállóan gazdálkodnak, csak egymást segítik a munkában. A hosszúudvar azonban jóval nagyobb területen megtalálható, pl. számos Veszprém megyei faluban. (→ még: társasmunkák) – Irod.Nagy Benjámin: A társadalmi szervezet befolyása egy palóc falu építkezésére (Műveltség és Hagyomány, I–II., 1960); Szabó László: Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században (Szolnok, 1968).
Szabó László
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.