hadnagy: 1. a nemesi község elöljárója, vezetője, akit a közbirtokossági közgyűlés (→nemesi közbirtokosság) választott meg a nemesek közül (főnagy, felügyelő, princpális is volt a neve). A felmerülő igazgatási és igazságszolgáltatási ügyekben bírótársakkal (assessor) együtt ítélkezett, gazdasági (pl. közös erdő használata) kérdésekben egyedül vagy nagyobb jelentőségű ügyekben a közgyűlés meghallgatása, állásfoglalása után intézkedett. Hatáskörére, illetékességére, eljárására nagyjából ugyanazok a szabályok érvényesültek, mint a községi és a városi →bíróéra. Mezővárosokban, ahol nemesek is laktak, a bíró helyett a hadnagy volt illetékes velük kapcsolatban. – 2. szabad királyi városokban az utca, mint igazgatási egység élén a hadnagy állt, mezővárosokban pedig a bírónak nyújtott segítséget rendészeti kérdésekben. – 3. a Kiskunságban a 18. sz.-tól a kertek és a legeltető puszták közbiztonsági szolgálatát ellátó tisztség neve. A kerület szintjén a districtuális és a mezei komiszáros járt el. A városi hadnagy az utcahadnagyokkal, a tizedesekkel, dárdásokkal, botos és vasvillás strázsákkal főleg az istállókra és kertekre felügyelt, az éjjeli csavargókat elfogta, a bitangoló embereket →fogdába vitte. A pusztázó hadnagy a közbiztonsági szolgálaton kívül a közigazgatási rendelkezések végrehajtója is volt. A →pusztabíró az engedetlen emberért a hadnagyot küldte, és ez a hadnagynak nyargalópénzt fizetett költsége fedezetére. (→ még: kuriális község, →parasztvármegye) – Irod.Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Szeged, 1936); Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Bp., 1946).
Tárkány Szücs Ernő
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.