Szántó Zsigmond
Szántó Zsigmond
bölcseleti doktor, főgymnasiumi tanár, szül. 1861. jún. 28. Esztergomban; a gymnasiumot szülővárosában, az egyetemet Budapesten végezte; azután katonai szolgálatának tett eleget. 1888. a magyar és német nyelvből s aesthetikából tett doktorátust; azon év júl. a vágujhelyi főreáliskolába választották meg helyettes tanárnak; miután 1895-ben a tanári vizsgát letette, 1896-ban rendes tanár lett a lugosi állami főgymnasiumban.
Czikkei a vágujhelyi főreáliskola Értesítőiben (1891. Emlékbeszéd gróf Széchenyi Istvánról, 1896. Ezredéves ünnepi beszéd); a lugosi áll. főgymn. Értesítőjében (1899. Lenau viszonya a magyarsághoz, 1901. Vörösmarty Mihály emlékezete, 1903. Irodalmunk fejlődése, ism. Egy. Phil. Közlöny, 1904., 1905. A betegség és gyógyítás forrásai a középiskolában, 1907. Emlékezés Nátafalusy Kornélra); írt a M. Nyelvőrbe és a Pesti Hirlap 1892. pályázatán «Egy országgyűlési képviselő» cz. karczolatával száz koronát nyert.
Munkája: Bajza József. irodalomtörténeti tanulmány. Esztergom, 1884.
A lugosi áll. főgymnasium Értesítője 1897. 54. l.
Kalmár Elek, Tanári Névkönyv. Lőcse, 1907. 108. l.
