néptanító,szül. 1851-ben Tardoskedden Nyitramegyében, hol atyja tanító volt; a 60-as évek elején atyja Nyitra közelében Köröskénybe került tanítónak; ekkor E. a nyitrai elemi iskolát látogatta; később atyja Csallóközbe költözött mint tanító; E. akkori szokás szerint 1865-ig még kiválóan a héber nyelvvel, de különösen a talmuddal foglalkozott. 1867-ben Győrbe ment, hol a három osztályú alreáliskolába iratkozott be s különösen a természettudományokkal foglalkozott innen Bécsbe került a Pokornyféle reálgymnasiumba, hol a felső osztályokat végezte. 1872-ben Münchenbe ment, hol a műegyetemet látogatta; itt azonban a fentarthatás nehézségeivel küzdve, visszatért Bécsbe, hol az 1873. világkiállítás alkalmával mint franczia levelező s gyorsiró működött. A világkiállítás berekesztése után Hevesmegyében nevelősködött. 1875–1876-ban Ürménybe (Nyitram.) választották tanítónak; innét Verebélyre s később Aranyos-Marótra (Barsm.) került. Léván a tanítóképességi vizsgát letette.
Természetrajzi czikkeket irt Győrmegye faunájáról és florájáról 1867-től a lapokba; azután még több bel- és külföldi lapban természettudományi czikkei s utirajzai jelentek meg; 1876 után paedagogiai czikkeket irt a szaklapokba, igy az Izr. Tanügyi Értesítőbe (1884. Az emlékező tehetségről, 1887. Különféle visszaélések, Az izraelita iskolaügy, A természettudományok oktatása a népiskolában, A természettudományi nézleti eszközök szükségessége a népiskolában sat.); a Nyitrai Lapokba (1889. A természeti testek a babona és bűvészet szolgálatában, A csillagok regióiban, Látogatás a napnál.)
Munkája: Elemi természetrajz a népiskolák felsőbb osztályai számára. Bpest, 1888.
Kéziratban: Magyarország pillangóinak faunája.
M. Könyvészet 1887. és önéletrajzi adatok.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.