orvostudor, kir. tanácsos, Cs. Sándor, a kalocsai érsekség uradalmi tiszttartója s Kézsmárky Erzsébet fia, Cs. Sándor csanádi püspök testvéröcscse, szül. 1813. aug. 15. Bács mezővárosban Bácsbodrog megyében; a gymnasiumot Kalocsán és Baján végezte; a bölcseletet és orvosi tudományokat a pesti egyetemen hallgatta; 1836-ban orvostudor és később Bácsbodrogmegye főorvosa lett. Az 1849. magyar kormány kórházi főorvossá Karczagra s néhány hónap mulva Nagyváradra nevezte ki. A szabadságharcz után visszaállíttatván a tiszai koronakerület, visszahelyeztetett előbbi főorvosi állásába Zentára, honnét bátyjának csanádi püspökké történt kineveztetése után Temesvárra költözött, hol mint a püspök háziorvosa s magán orvos működött 1860-ig, midőn bátyja halála után fürdőorvos lett Buziáson. Elbőbb az európai nevezetesebb fürdőket és az egyetemi kórházakat látogatta meg. 1886. dec. utolsóján ülte félszázados orvostudori jubilaeumát, mely alkalommal őt a budapesti egyetem jubilaris oklevéllel tisztelte meg; 1888. júl. pedig ő felségétől kir. tanácsosi czímet nyert.
Munkái:
1. Orvostudori értekezés a rokonszenvről. Pest, 1836.
2. Beschreibung der Buziaser Mineralwässer. Budapest, 1873.
Rupp, Beszéd 159.
Szinnyei Könyvészete.
Orvosi Hetilap 1887. 6. sz. 1888. 1037. l.
Kikindai Közlöny 1888. 41. sz. (Erödi Dániel.)
Ország-Világ 1888. 40. sz. arczk.
Orvosi Naptár 1890. 117. l.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.