Concilia (Békesi) Emil,
Concilia (Békesi) Emil,
a nagyszombati érseki helynökség titkára, szül. 1847. máj. 3. Ecsegen Nógrádmegyében; iskoláit Gyöngyösön, Esztergomban és Nagyszombatban végezte; 1863-ban az esztergomi papnövendékek közé lépett. A theologiát a bécsi egyetemen hallgatta; 1870. aug. 2. misés pappá szenteltetett; 1872-ig káplán volt Nagy-Maroson, Esztergomban és Nógrád-Vadkerten. 1877-ig mint beteg nyugalomban élt Losonczon; 1879-ig nevelő volt özv. Semsey Albertné László fiánál; 1883-ig szentszéki jegyző Nagyszombatban; azóta érseki helynökségi titkár ugyanott; egyúttal 1887 óta szentszéki fiscus, 1890 óta pedig sz.-széki biró is.
Irodalmilag 1869-ben lépett föl a Kath. Néplapban és Jézus sz. Szive Hirnökében bécsi levelekkel és költeményekkel. 1872 óta az Uj M. Sionba dolgozik; előbb költeményeket és könyvismertetéseket, majd értekezéseket irt, kivált a régi magyar irodalom körébe vágó tárgyakról; ebben említésre méltók: 1874: A Pray codex hazája (Irodalmi felfedezés czímmel); 1880: Adalék a legrégibb magyar szentirás-fordítás korának meghatározásához; 1876: Mária siralmak; 1879: Egy tekintet középkori vallási költészetünkre; 1882: Árpádházi b. Margit canonizatiójának ügye a XVIII. században; 1884: Náray György élete. A könyvismertetések közül: 1880: Szilády, Temesvári Pelbárt élete; továbbá a Nyelvemlktár és Régi M. Költők Tára több kötetének ismertetése. Dolgozott még az Abafi Lajos Figyelőjébe. (1877: A legrégibb történeti ének kora; Adalék ősirásunk divtához Magyarországban; A Halotti beszéd kora és hazája; 1878: Ki irta a Mondolatot sat.), az egri Irodalmi Szemlébe (1877: Jámbor szándékok; 1883: Gyűjtsünk a jövőnek és könyvismertetések); a Zenészeti Lapokba (1876: Nemzeti hangszerünk); Losonczi Lapokba (nógrádi költők életrajzait és könyvismertetéseket); Történelmi Tárba (1881–82: Adatok magyar tudósok és irók életéhez; A nagyszombati kalmár-czéh szabályai és régibb számadási könyvei); a Nagyszombati Hetilapba (Tárczák Nagyszombat történetéről, vezérczikkek sat.); M. Könyv-Szemlébe (1883: Adalék könyvkereskedésünk XVIII. századbeli trténetéhez; 1885: Losoncz könyvtárainak ismertetése); Nagyszombat Vid. Tan.-egyl. Emlékk. (1886: Jegyzetek népoktatásunk történetéhez); a nagyszombati Kalauzba (1887: Nehány vonás egy XVI. sz. kath. népiskola képéből; 1888: A nagyszobmati magyar népiskola történetének vázlata; 1890: Paedag. irodalmunk legrégibb emlékei; 1891: Vergerius P. T. és paedagogiai műve; 1886–91: Népiskolai okirattár; továbbá könyvismertetéseket és vegyeseket); A Kath. Egyházi Közlönyvbe (1890: Valter, sz. Gellért életirója.)
Zelliger, Esztergom-Vármegyei Irók 22. l. és önéletrajzi adatok.
