Vidor Ferike
Vidor Ferike (Bp., 1889. jún. 21. – Bp., 1970. jan. 23.): színésznő, érdemes művész (1957). Gábor Andor felesége. Rákosi Szidi színiisk.-jában, majd az Orsz. Színészegyesület isk.-jában tanult. Először a Vígszínházban, később Kecskeméten játszott, utóbb Nagy Endre kabaréjához került. Gábor Andor „cselédnótáinak” előadójaként aratta legnagyobb sikereit. A két világháború között gyakran szerepelt munkáselőadásokon. Miután a zsidótörvények miatt kénytelen volt elhagyni a színpadot, Kezit csókolom címmel megírta emlékeit, amely 1941-ben jelent meg Tersánszky J. Jenő előszavával. 1945 után a Nemzeti Színház tagja lett, majd a Vidám Színpadhoz került. – F. sz. Méltóságos aszszony (Zilahy L.: Úrilány); Holunderné (Molnár F.: Liliom). – Irod. Nagy Endre: A kabaré regénye (Bp., 1935); Dalos László: Jubilánsok (Film, Színház, Muzsika, 1957. júl. 16.); Szánthó Dénes: Ferike (Nők Lapja, 1969. júl. 26.); Elhunyt V. F. (Népszabadság, 1970. jan. 24.); Széman Béla: Az utolsó látogatás (Esti Hírlap, 1970. febr. 5.). – Szi. Kellér Dezső: Kortársak és sorstársak (emlékezések, Bp., 1971).
