Vasvári Ferenc
Vasvári Ferenc (Orsova, 1904. szept. 24. – Bp., 1985. jan. 20.): gépészmérnök, a műszaki tudományok kandidátusa (1962). Közép- és felsőfokú tanulmányait fizikai munkásként végezte el. 1918-1932 között különböző ipari üzemekben dolgozott. 1939-ben szerezte meg oklevelét a bp.-i műegy.-en. 1941-45-ben az egy. Mechanikai Technológiai Intézetének gépműhelyében műszaki tiszt, majd főtiszt, 1945-től intézeti tanár. 1948-50-ben az Alumíniumkutató Intézet h. osztályvezetője, majd osztályvezetője. 1950-től a BME Villamosmérnöki Karán a szerkezeti anyagok tantárgyat adta elő. 1952-től a villamosipari anyagok technológiája tanszékén tanszékvezető docens. 1956-59-ben a Villamosmérnöki Kar dékánhelyettese, ill. megbízott dékánja, 1963-tól nyugdíjba vonulásáig, 1969-ig tanszékvezető egy.-i tanár. Jelentős szerepe volt a munkavédelem megszervezésében. 1959-től a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamának ig.-ja, 1964-től a Felsőoktatási Munkavédelmi Bizottság elnöke. – F. m. Finommechanikai anyagismeret (Bp., 1962); Munkavédelmi szabványok gyűjteménye (főszerk., Bp., 1979).– Irod. Dr. V. F. (A Jövő Mérnöke, 1985. márc. 8.).
