Sós József
Sós József (Orosháza, 1906. nov. 21. – Bp., 1973. jan. 4.): orvos, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1961), Kossuth-díjas (1959). Oklevelet a debreceni egy.-en szerzett (1932). Éveken át falusi orvos volt. Behatóan foglalkozott a tengődő tanyaiak életkörülményeivel és táplálkozási viszonyaival. 1936-tól a pécsi kórélettani intézet munkatársa; 1940-ben magántanárrá habilitálták. 1941-től az Orsz. Közegészségügyi Intézet néptáplálkozási osztályának vezetője volt. 1945 után a Népjóléti Min. egészségügyi főosztályának vezetője lett. 1948-tól egy.-i tanár, a bp.-i egy. kórélettani intézetének igazgatója, a Budapesti Orvostudományi Egy. rektora (1964–67). Az Egészségügyi Tudományos Tanács és a Táplálkozástudományi Tanács elnöke volt. Kutatási területe a táplálkozástudomány, a néptáplálkozás kórélettana, az aminosav okozta elváltozások és a pajzsmirigy működése. – F. m. A gyakorló orvos laboratóriuma (Bp., 1941, 1950); Magyar néptáplálkozástan (Bp., 1942); Háborús táplálkozás (Bp., 1943); Népélelmezés (Bp., 1959); Die Pathologie der Eiweissernährung (Bp., 1964); Animal Experiments on the Aetiology of Myelopathy (társszerzőkkel; Bp., 1964); Táplálkozás-egészség, betegség (Bp., 1965); Kórélettan tankönyve (Kesztyűs Loránddal, Bp., 1966); A civilizációs betegségek kórtana (Gáti Tiborral, Csalay Lászlóval, Dési Illéssel, Bp. 1969); A táplálkozás művészete (Szelényi Istvánnal, Sós Andrással, Bp., 1970); Laboratóriumi diagnosztika (főszerk., Bp., 1974). – Irod. S. J. (Orv. Hetil., 1973. 5. sz.); Zelles Tivadar: S. J. (Fogorvosi Szle, 1973); Kesztyűs Loránd: S. J. (Magy-. Tud., 1973. 5. sz.); Kesztyűs Loránd: S. J. (MTA Orvosi Tud. Oszt. Közl., 1973. 1. sz.).
