Brézó.
Brézó. 1. Cseh-B., kisközség Nógrád vmegye losonci j.-ban, (1891) 1321 tót lak.; hozzátartozik Zlatno üveggyár. - 2. Zólyom-B., Lopérhez tartozó vasgyártelep Zólyom vmegye breznóbányai j.-ban, (1891) 301 magyar, német és tót lak., vasuti állomással, posta- és táviróhivatallal, postatakarékpénztárral. Az itteni m. kir. vasgyár a legnagyobb az országban, hozzátartozik a zólyombrézói hengermű (1242 munkással), csőgyár (255 munkás), gép- és lakatos-műhely (258 munkás), továbbá a chvatimechi (l. o.) lemezhengermű, pieszoki hengermű, kis-garami (rhónici) öntőmű, lemezedény sajtoló műhely zománcgyár és reszelő-vágó (utóbbiak 495 munkással); a B.-i vasművek előállítanak a hengerműben 204000 q. gép- és hídalkatrészeket, a többi művekben 48000 q. készárút, mindössze 3 millió frt értékben. A B.-n berendezett vont- és hengerelt vascsövek gyára az
első és egyedüli hazánkban. B.-t Besztercebányával 35 km. hosszu vasut köti össze, mely a vasgyár tulajdonát képezi, de a m. kir. államvasutak kezelésében állva, rendes személyforgalmat közvetít. A B.-ról Kis-Garamra vezető 5.5 km. hosszu vasuti vonal csakis a gyár céljaira szolgál.
