TÉZ
TÉZ, (të-ěz) áth. m. téz-tem, ~tél, ~ětt, par. tézs. Valakit barátságból, vagy mint alárendeltet, vagy épen megvetésből, vagy nemzeti szokásból te czimmel szólit. A testvérek, pajtások tézik egymást. Magyar köznépi szokás, hogy a férj a feleséget tézi, a nő pedig férjét kendezi. Képeztetésre hasonló a magáz, kendez, komáz czimzésre vonatkozó igékhez. Máskép: téget, tegez.
